Csillagok

75 éve született Cseh Tamás – legszebb dalaival emlékezünk

Ha szeretnénk megérteni a hatvanas–hetvenes évek Budapestjét, a legjobb, amit tehetünk, hogy felteszünk egy Cseh Tamás-lemezt. Az ő dalai és Bereményi Géza dalszövegei hűen visszaadják a rendszerváltás előtti fiatalság életét, ők ketten megénekeltek egy korszakot, de mindezt úgy, hogy dalaiknak bőven van mondanivalójuk ma is. Cseh Tamás igazi dalnok volt, aki egy szál gitárral és különös, versszerű előadásmódjával rabul ejtette a közönségét. 75 éve született, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján lenne a születésnapja.

„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk”

Cseh Tamás 1943-ban született, és gyerekéveit a Fejér megyei Tordason töltötte. 1956-ban költöztek a Villányi útra, élete és dalai pedig innentől elválaszthatatlanul összefonódtak a fővárossal. Iskola utcai albérletükben éltek és alkottak együtt jó barátjával, Bereményi Gézával, a közeli presszókban múlatták az estéket a ’70-es években. (Ha szeretnénk jobban is megismerni az ő Budapestjüket, az egyik fővárosi sétaszervező segítségével ma is nyomukba eredhetünk.)

A rajztanár

Cseh Tamás az egri Tanárképző Főiskola rajzszakán végzett, majd tíz évig rajztanárként dolgozott. Énekesi pályafutása mellett kevésbé ismert, hogy tehetséges képzőművész is volt, pedig gyerekkora óta fogékony volt a vizuális művészetekre is. A Gross Arnold Galériában 2018 elején, január 26-tól kamarakiállítás nyílik munkáiból, köztük indiánokat ábrázoló rajzaiból is lesz egy válogatás, de eddig ismeretlen grafikái is láthatóak lesznek. A kiállítás március 3-ig lesz látogatható.

Géza, János és Tamás

Néhány dalban felhangzik együtt ez a három név, nem csoda, hiszen ők hárman sok időt töltöttek együtt dalszerzéssel, zenéléssel. Cseh Tamás 1970-ben ismerkedett meg Bereményi Gézával, és nagyon hamar megszületett első közös daluk, Az ócska cipő is. Míg Bereményi a dalszövegekben, Cseh a dallamokban teljesedett ki, és a kettő együtt tökéletes összhangban működött. A két fiatal közös albérletbe költözött, és másfél éven keresztül csak úgy ontották magukból a közös szerzeményeket. 1975-ben ismerkedtek meg Másik Jánossal, közös munkájuk eredménye az 1977-es legendás Levél nővéremnek című album, amelyet aztán jó néhány további követett.

Füst a Szemében

Cseh Tamás 1961-ben hozta létre barátaival a bakonyi indián tábort, ahol meg akarták tapasztalni az indián életmód sajátosságait. A cél az volt, hogy megtapasztalják az igazi szabadságot, kivonuljanak egy kicsit a civilizációból. Míg eleinte egyszeri alkalomnak, játéknak indult, hamar kiderült, hogy sokan vonzódnak az elvonulás ezen formájához, és egyre többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, örömmel tanulmányozták az amerikai őslakos indiánok életvitelét és vették fel szokásaikat évente néhány hétre. A Bakonybél közelében lévő tábor még mindig létezik, és bár alapítójuk, Cseh Tamás – indián nevén Füst a Szemében – már csak az örök vadászmezőkről figyeli őket, rendszeresen megemlékeznek róla.

Emlékezete

2009-es halálakor több ezren búcsúztatták a Farkasréti temetőben, Újbuda Önkormányzatának indítványozására pedig 2013-ban szobrot is avattak az emlékére a Gellért téren, a 4-es metró bejáratánál. A zenészvilág sem felejti, a Vodku fiai nevű formáció 2010 óta rendszeresen koncertezik Cseh Tamás dalaival, tisztelegve munkássága előtt. Egykori, Bereményi Gézával közös albérletüknél, az Iskola utcai ház kapujában pedig 2010 óta emléktáblán olvashatóak legendás dalszereplőik. A „lakók” között ott sorakozik Lee van Cleef, Antoine, Désiré, Fáskertiné és még jó néhány régi ismerős neve.