Egyik ünnepünkhöz sem kapcsolódik annyi babona, mint az új év első napjához. Álarcba is azért bújunk szilveszterkor, azért kiabálunk, trombitálunk és petárdázunk, hogy elűzzük az óév gonosz, ártó szellemeit, minden bajt, ami ért minket.
Apró kis malacokat, fröccsöntött négylevelű lóherét, és ócska műanyag szerencsepénzeket vásárolunk, hogy az első napi szerencsénk aztán egész évre elkísérjen bennünket. Babona babona hátán. Nálunk sok családban szerencsepogácsa készül ilyenkor, s ne legyenek illúzióink, a lencse is hasonló célt szolgál: az apró szemes étel elfogyasztása bőséges és gazdag áldást hoz az egész családnak, anyagi jólétet biztosít egész évre. Mi, magyarok hiszünk abban, hogy érdemes malacot enni ezen a napon, hiszen az kitúrja a földből a szerencsét, ellentétben a szárnyasokkal, amik elkaparják azt. De nézzük, más nemzetek miképp próbálják meg bevonzani a szerencséjüket.
Fotó: iStock.com/Bikeworldtravel
Anglia
Szigetországi barátaink az új év első napjaiban felkeresik legkedvesebb ismerőseiket, rokonaikat, s természetesen teát és hozzá illő teasüteményt visznek nekik ajándékba, ezek elfogyasztása közben mondják el újévi jókívánságaikat.
Spanyolország
A spanyoloknál a szilveszter és az újév sokkal inkább családi, mint baráti ünnep. Az év utolsó napján a család összejön egy hatalmas vacsorára, s együtt várják meg az éjfélt. Ezután együtt mennek ki az utcára, közösen csatangolnak és ünnepelnek a többi városlakóval, turistával. Persze ők is hisznek a babonákban: éjfélkor minden egyes harangütéskor egy szem szőlőt bekapnak, hogy az új év mind a 12 hónapja bőséges és szerencsés legyen.
Skócia
Skóciában az új év első vendége mindig visz magával valamit a háziaknak, hogy bőséges, áldott legyen az esztendő: kenyeret, sót, gyertyát, vagy persze whiskyt, esetleg egy pénzérmét. Az első napot szintén családi körben ünneplik, nagy ebéddel, back bunnt és haggist, azaz fekete kenyeret és töltött birkagyomrot fogyasztva. Pezsgő helyett pedig inkább bort és whiskyt isznak.
Latin-Amerika
Az Újvilág déli részein egészen mást jelent az újév, mint mifelénk. Puerto Ricóban például egy vödör vizet öntenek ki pontban éjfélkor az ablakon, hogy az ott leselkedő, ártó rossz szellemeket elűzzék. Bolíviában pénzérmét sütnek bele a süteményekbe, s akinek a pénzes tortaszelet jut, az lesz a legszerencsésebb abban az évben. Ugyanitt szalmabábukat, fabábukat, boszorkányokat kötöznek a házak homlokzatára, hogy bevonzzák az örömöt és a szerencsét.
Észtország
Az észtek sem bízzák a véletlenre a szerencséjük alakulását, az új év első napján hétszer is esznek. A balti népek hisznek abban, hogy ha ezen a napon eleget esznek, akkor nem fognak éhezni egy percig sem az év hátralévő részében.
Fotó: iStock.com/JacobAmmentorpLund
Távol-Kelet
A számunkra legfurcsább szokásaik mégis talán távol-keleti barátainknak vannak: Japánban az év utolsó napját rizstortával búcsúztatják, s újévkor 108 harangütéssel űzik el az óév bűneit. Az újévi ünnepségek pedig egy egész hétig tartanak, melynek első három napján nem is dolgoznak, összegyűlik az egész család, és esznek-isznak. Kínában és Vietnamban viszont három egész hétig ünneplik az új évet, de előtte még kiűzik a házakból a rossz szellemeket, hogy azok idén ne zargassák már őket. A kínai holdújév azonban nem esik egybe a miénkkel, hanem valamikor január 21. és február 21. között van, elképesztően bonyolult módon számolják ki. A családtagok megajándékozzák egymást, de az ünnepre már hetekkel korábban elkezdik a készülődést.
A témával Újévi szokások a nagyvilágból címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása. A stúdióban beszélget Temesvári Andrea, Korcsolán Orsolya és Janits-Szabó Virág, valamint meglepetésvendég érkezik hozzánk.
A legutóbbi adást ezen a linken nézhetjük meg.