Csillagok

Amikor nem édes az álom: miért látunk rémálmokat?

Menekülés egy gonosz ember elől, rémalakok az utcán, verekedés, rettegés, sírás – sokféleképpen jelentkezhet a rémálom. A szakemberek szerint a bennünk lévő szorongás és félelem a forrásuk, a rémálmok pedig nem biztos, hogy haszontalanok, sőt! Inkább hasznos célt szolgálnak.

Az agyunk fejlődésével együtt az álmok is kialakultak, és ezzel együtt persze a rémálmok is. Senki nem szeret az éjszaka közepén felriadni, félni, és arra ébredni, hogy csuromvizes a hátunk vagy a párnánk, mert izgultunk, izzadtunk, vagy még el is sírtuk magunkat alvás közben, mert olyan rosszat álmodtunk. „A rémálmok valószínűleg azért jelentek, jelennek meg, mert az életünk során számtalan veszéllyel és félelemmel nézünk szembe, amit az agyunk többek között a rémálmok segítségével próbál feldolgozni” – magyarázta egy tanulmányában dr. Deirdre Barrett, a Harvard Egyetem pszichológusa. A szakember szerint ezek a rémálmok, beleértve a poszttraumatikusakat (amikor valami tragédia, baleeset történik velünk, és később azzal kapcsolatos álmot látunk) is, hasznosak lehettek már az ősember számára is, de a mi esetünkben is azok, hiszen segíthetnek feldolgozni a rossz élményeket, a szorongást, illetve lényegében szembesítenek bennünket a különböző félelmeinkkel – amik akár tudatalattiak is lehetnek.

Fotó: iStock.com/stephconnell

Fotó: iStock.com/stephconnell

A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy olyan rémálmaink is lehetnek, amik a bennünket érő ingerek hatására alakulnak ki bennünk, például egy horrorfilm, egy bűnügyi hír vagy egy gyilkosságról szóló történet is kiválthatja őket. Ezek a rémálmok is persze azt az információt dolgozzák fel, amit napközben, elalvás előtt kapott az agyunk, de nem olyan hasznosak, mint amikor a saját szorongásunkat, félelmünket segít feldolgozni egy-egy rossz álom.

Le lehet állítani a rémálmokat?

Vannak, akik egy őket megtámadó alak ellen harcolnak rémálmaikban, mások meg akarnak menteni valakit, megint mások menekülnek egy gonosz üldöző elől. A szakember szerint sokan egy konkrét szituációt vélnek felfedezni ezekben az álmokban, és keresik a személyeknek és a cselekményeknek megfelelő, valódi embereket és történéseket az életükben, mások pedig metaforikusan próbálják megmagyarázni az egyes álmokat – ez utóbbi esetben szokták például azt mondani, hogy a „valaki elől való menekülés” az valójában egy probléma halogatása, tudomásul nem vétele, vagy valamely félelem előli menekülés, akár egy fogalomtól (például kirúgás, betegség, elszegényedés) való félelem képi megjelenése is lehet.

Fotó: iStock.com/mangojuicy

Fotó: iStock.com/mangojuicy

„Ha ugyanazt a rémálmot többször is láttuk, akkor lefekvés előtt koncentrálhatunk arra, hogy ha megint azt látjuk, milyen véget szeretnénk” – mondta Barrett. A pszichológus szerint azonban mielőtt beleavatkoznánk az álmunkba, érdemes utánajárni, valójában miért is látjuk azt a bizonyos rémálmot, főleg, hogyha vissza-visszatér.

Bizonytalanság, változás, döntés – ezek mind olyan élethelyzetek, amiktől sokan tartunk, szoronghatunk miattuk. Hogy jól döntsünk, hogy a változás, ami előtt állunk, az jó legyen, jobb legyen tőle az életünk. És ezek a félelmek is mind beleszövődhetnek az álmainkba – akár rémálom formájában is. Viszont érdemes lehet megvizsgálni, hogy az álmunkban a végkifejlet (ha emlékszünk rá másnap) mi volt, mert az esetleg segíthet a döntés meghozatalában, vagy hogy azt a bizonyos változást hogyan éljük meg. Hiszen attól, hogy rémálmot látunk, még nem biztos, hogy a benne rejlő megoldás haszontalan, vagy rosszat jelent. Már csak az a kérdés, hogy rémálmot látva ki tudjuk-e pihenni magunkat.

A témával Álom, álom, de édes?! címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül 16:45-kor kezdődő adása. A stúdióban beszélget Gubik Petra, Medveczky Kata és dr. Tóth Eszter, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.