Legyünk kedvesek önmagunkhoz
Az első lépés, hogy úgy bánjunk magunkkal, ahogy egy kedves barátunkkal tennénk. Ez azt jelenti, hogy hagyjunk fel önmagunk kritizálásával, és fókuszáljunk inkább a jó tulajdonságainkra és képességeinkre – tehát fogadjuk el magunkat úgy, ahogy vagyunk. Ha valamilyen mérgező gondolatunk van önmagunkról, tegyük fel a kérdést: mondanánk ezt egy barátunknak?
Fotó: Unsplash/ Inna Lesyk
Képzeljük el, hogyan segítenénk egy barátnak
Gondoljunk egy közeli hozzátartozónkra vagy barátunkra, és képzeljük el, hogy ő ugyanabban a szituációban van, mint mi. Aztán gondoljunk arra, hogyan segítenénk neki, és milyen tanácsot adnánk. Fogalmazzuk meg, mit mondanánk, és magunknak is mondogassuk azt.
Tartsuk tiszteletben a szükségleteinket
Fogadjuk is meg a saját magunknak adott tanácsainkat, és néha nyugodt szívvel helyezzük magunkat a fontossági sorrend élére. Pihenésre van szükségünk? Szeretnénk végre kicsit szórakozni? A hobbinknak hódolni? Bármi legyen is az, megérdemeljük, hogy a saját vágyainkat is kielégítsük.
Legyünk együttérzőek saját magunkkal szemben
Ugyanúgy, ahogy együttérzünk egy barátunkkal, akit megbántottak, magunkkal szemben is gyakoroljuk ezt az empátiát. Éljük meg a fájdalmat, fogadjuk el az érzéseinket, ne lázadjunk ellenük. Ne próbáljuk irányítani, megváltoztatni őket, egyszerűen csak vigasztaljuk magunkat.
