Életmód

Legfeljebb marketingfogás volt a balatoni süllő a vendéglőkben korábban

Egyre több a hal a Balatonban a balatoni halászat leállítása óta, már a horgászok is egyre jobb fogásmennyiségről számolnak be. A vendéglátás nem sínylette meg a halászat leállítását, mivel a part menti vendéglőkben eleve nem mutatkozik jelentős igény a balatoni halból készített ételekre – erről írta a Magyar Nemzet.

Hat éve tiltották be a halászatot a Balatonon, azóta csak a horgászat engedélyezett a tavon. Ugyanakkor rendszeresen hangot kap az a vélemény, hogy a Balaton partján nem lehet a tóból kifogott halat kapni. Csakhogy a tiltás előtti években is elvétve lehetett igazi balatoni halat kapni a tó partján.

Legfeljebb marketingfogás volt

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint nem mutatkozik a vendéglősök részéről jelentős igény a Balatonból kifogott zsákmányra: a társaság a Balaton vizének leeresztésekor a Sió-csatorna zsilipjénél kifogott halakat eladásra kínálta, de a felkínált mennyiségnek csak a töredékét tudta értékesíteni. Tévhitnek nevezte azt is, hogy a balatoni halászat 2013-as betiltását megelőzően a tó partján nyaralók nagyrészt balatoni süllőt ettek – idézte a napilapot az MTI. A társaság adatai szerint a halászat utolsó évében 2,6 tonna süllőt fogtak a Balatonból, míg a tó partján elfogyasztott mennyiség 60-80 tonna körül alakult. A vendéglőkben és árusítóhelyeken legfeljebb marketingfogásként szerepelt, hogy balatoni süllőt lehet kapni, a valóságban a süllők nagyon kis hányada származott a Balatonból.

Vonyarcvashegy, 2012. augusztus 3. Bemutató halászaton segítik a tavi háló húzását a vonyarcvashegyi strandon a 40 Halász Emléknap résztvevői 2012. augusztus 3-án. A háromnapos halászünneppé vált, kulturális és gasztronómiai programokat is kínáló rendezvényen felidézik a 40 balatoni halász csodálatos megmeneküléséről szóló legendát is. MTI Fotó: Varga György

MTI Fotó: Varga György

Így készült a „balatoni hal”

Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy a korábbi balatoni halászat nem fenntartható módon folyt, például Csopakon a halászat éveiben, a Kerekedi-öbölnél évről évre történt haltelepítés, ám pár nappal a telepítés után a halászok már „lehúzták” hálóval az egész környező területet. Elmondása szerint az is előfordult, hogy a Hortobágyról hozott halakat telepítettek a tóba, majd pár nap múlva ezeket lehalászták, és az áruházakban balatoni halként árulták.

Korábban tenyérnyi méretű keszegeket tudtak csak fogni, de most már a tipikusan nagy, egy kiló fölötti dévérkeszegből is egyre több van – tette hozzá.

A jó hír, hogy a balatoni horgászathoz nem kell minden horgásznak kiváltania az engedélyt: aki csak ki szeretné próbálni ezt a rekreációs tevékenységet, annak elég turista állami horgászjegyet váltania, ami kevés adminisztrációt igényel.