Az Új-Zéland és Peru között félúton fekvő Pitcairn-szigetek részét képező kicsiny korallzátonyt egykoron „környezeti koronaékszernek” tartották érintetlensége, páratlan tisztasága miatt. Bár nagyon távol van lakott térségektől, földrajzi elhelyezkedése és az óceáni áramlatok haladása miatt Hendersonon található a műanyagszennyezés egyik legmagasabb koncentrációja a Földön.
A 10 kilométer hosszú, öt kilométer széles Henderson a dél-csendes-óceáni körforgás középpontjában terül el, ez a hatalmas körkörös óceáni áramlat az óramutató járásával ellentétesen mozog Ausztrália keleti partjai és Dél-Amerika nyugati partjai között. A korallzátony ökoszisztémája olyan gazdag, hogy az UNESCO 1988-ben felvette a világörökségi listára mint érintetlen paradicsomot.
A sziget 11 évvel ezelőtt. Fotó: © UNESCO/Ron Van Oers
Három évtizeddel később azonban az óceáni áramlat műanyag törmelékek végtelen hullámait zúdítja Hendersonra, amely a dél-csendes-óceáni műanyagszemét-folt központjává vált. A szennyezést súlyosbítja, hogy a hatalmas hullámok a szemét több mint felét apró, emberi szemmel szinte alig látható részecskékre törik össze, amelyeket nem lehet eltakarítani, és amelyeket megesznek a madarak és a teknősök.
„Mindenhol szemetet találtunk. Palackokat, tartályokat, mindenféle halászati eszközt, amelyek számos országból – Németországból, Kanadából, az Egyesült Államokból, Chiléből, Argentínából vagy Ecuadorból származnak” – mondta Jennifer Lavers ausztráliai tengerbiológus, aki az elmúlt hónapban expedíciót vezetett az Új-Zélandhoz tartozó lakatlan szigetre. Lavers szervezte az idei takarító expedíciót is.
Fotó: © UNESCO/Ron Van Oers
Az összegyűjtött hat tonna hulladékot nem tudták elszállítani, mivel hajójuk nem talált biztonságos helyet horgonyzásra, ezért a dagály vonalától magasabb helyen gyűjtötték össze későbbi elszállításra – írta az MTI.
„Olyan sok szemét van már óceánjainkban, hogy valóban mindent meg kell tennünk azért, hogy megakadályozzuk, hogy még több kerüljön oda” – mondta a tengerbiológus.
