Közélet

A mostani hőhullámból úgy 4 fokot magunknak köszönhetünk

A mögöttünk hagyott hónap volt a valaha mért legmelegebb június világszerte, elsősorban az emlékezetes európai hőhullám miatt. Ilyesmire – a globális felmelegedés miatt – még számíthatunk a jövőben. Szakértő szerint a magyaroknak is alkalmazkodniuk kellene az új éghajlati jellemzőkhöz étkezési, életmódbeli szokásaikban.

A Copernicus európai intézet adatai szerint júniusban 0,1 Celsius-fokkal haladta meg a hőmérséklet az előző legmagasabb (2016-os) júniusi csúcshőmérsékletet (2016). A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet szerint mindazonáltal Európában volt a legmelegebb, itt a hőmérő higanyszála mintegy 2 Celsius-fokkal kúszott a megszokott érték fölé.

Franciaország megperzselődött

A Szaharából érkező június végi hőhullám miatt fuldokló európai országokban sorra megdőltek a melegrekordok. A hőmérséklet 10 (!) fokkal haladta meg az évszaknak megfelelő értékeket Németországban, Spanyolország és Olaszország északi részében, valamint Franciaországban – ahol nem mellékesen a hőmérséklet 45,9 Celsius-fokos abszolút rekordot ért el.

Emberek hűsölnek a párizsi Trocadéro tér szökőkútjában 2019. június 25-én. A francia fővárosban a hármas szintű hőhullámtervet léptették életbe, tizenhárom parkot tartanak nyitva éjszakánként is, hogy az emberek hűsölni tudjanak. MTI/AP/Thibault Camus

A Copernicus munkatársai szerint nehéz lenne ezt a rekordhőmérsékletet közvetlenül az éghajlatváltozásnak betudni, de a hőhullámot tanulmányozó másik tudóscsoport arra a következtetésre jutott, hogy „a hőhullám előfordulásának esélye legalább ötször kisebb lenne, ha az ember nem teszi tönkre az éghajlatot”. Az ember által előidézett klímaváltozás az átlagosnál valószínűleg 4 fokkal melegebbé tette a júniusi európai hőhullámot – idézte az MTI a klímakutatókat.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) pénteken közölte, hogy 2019 lehet az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, és a 2015-2019-es időszak a legmelegebb ötéves periódus. Az európai hőhullám teljesen összhangban van az üvegházhatású gázok okozta időjárási szélsőségekkel a WMO szerint.

Ernyővel védekezik a napsugarak ellen egy nő a baszkföldi fővárosban, Pamplonában 2019. június 28-án, amikor Európa egyes déli és nyugati részein a Szahara felől érkező hőhullám okoz rendkívüli hőséget. MTI/AP/Alvaro Barrientos

Változtatni kellene a magyar étkezési szokásokon

Pintér Ferenc „meteogyógyász” az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorblokkjában egy hete arra hívta fel a figyelmet, hogy az általános hőmérsékletváltozás miatt az emberek szervezete tartós terhelés alatt áll, így a lehetséges megbetegedéseket nemcsak az adott hőhullám határozza meg. Hangsúlyozta: a hőmérsékletnek megfelelő életmód kialakítására lenne szükség Magyarországon. A magyarok szokásai, étkezései egy korábbi éghajlati szituációhoz alkalmazkodtak, ezen pedig változtatni kellene –magyarázta.