Siker

Mekkora szerelem lehetett ez?

A szerelem a háborúban inkább dráma: mégis az egyetlen remény a teljes pusztulásban.

Egy 98 éves férfi – vetted? 2 híján 100! – remegő kézzel simítja meg a 93 éves nő arcát.

Lehet, hogy másképp nem is tudná – vegyük le rögtön a történet tetejéről a rózsaszín cukorhabot, nincs szükségük a dolgok megszépítésére.

Valamikor szerelmesek voltak egymásba. Két hónapig. Háborús szerelem volt egy amerikai katona és egy francia lány között. 1944-ben találkoztak, a lány 18 éves volt, a fiú 23. Hogy mekkora szerelem volt köztük, azt abból látjuk, ahogy most összeölelkeznek, megcsókolják egymást.

De soha ne higgy csak a szemednek. Azt is tudnod kell, hogy a fiú, Kara Troy Robbins, amikor csapatát tovább vezényelték, azt mondta a lánynak, Jeannine Ganaye-nak: „Lehet, hogy visszajövök érted.”

Békeidőben, ha egy férfi ilyet mond, az azt jelenti – „Soha”. Háborús időben ez inkább úgy értendő: „A következő sarkon lelőhetnek”. Mindenesetre Jeannine várt. Várt. Sírt és várt. Aztán férjhez ment, öt gyermeket szült a férjének.

K.T. – ahogy a fút becézték – hazament Amerikába, és hamarosan megházasodott.

Bizonyára tapasztalta, hogy bajtársai tízezerszám hoztak haza a csataterekről angol, francia, német és olasz feleségeket. De, még japánokat is. Nem lehetett elfelejtenie Jeannine-t, különösen, hogy volt tőle egy fényképe, amin a lány gyönyörű. Mai szemmel is szexi, franciásan kacér, ragyogó, ellenállhatatlan.

Valahol ez a kép elkísérte K.T.-t egész életében, mert most, amikor a partraszállás 75. évfordulóján részt vett az ünnepségeken, a kép a dzsekije belső zsebében volt. Így találkozott a francia tévé második csatornájának stábjával, és mesélte el szerelme történetét.

Az nem volt valószínű, hogy Jeannine nyomára lehet bukkanni, az meg pláne nem, hogy él. De a tévéseknek sikerült összehozniuk az egykori szerelmeseket. Jeannine első kérdése az volt:„Miért nem jöttél vissza hozzám?”

A többit meg már láttad.

Katonai hagyományőrző a normandiai partvidéken fekvő Carentan környékén, az 1945-ös carentani csata helyszínén 2019. június 5-én. MTI/Szalay-Berzeviczy Attila