Siker

Még egy szót a 98 éves Fülöp hercegről: „lelencgyerek”

Nem egy elkényeztetett ficsúr életét élte. Egy narancsos ládában kellett menekülnie Görögországból.

Fülöp herceget életében bizonyára több tragédia volt, mint egy átlagember sorsában. És sokkal több munka, mint azt gondolnánk. Herceg 98 évvel ezelőtt született Korfun, dán és görög uralkodói házból, valójában nagyon közeli rokonságban minden európai királlyal. Egy éves volt, amikor a görög monarchia megbukott, apját – aki katonai parancsnokként elvesztett egy fontos csatát a törökök ellen – száműzték, és a családnak menekülnie kellett Görögországból. Egy angol hajó vitte őket biztonságosabb partok felé, addig is, a kis Fülöpöt egy narancsosládában bújtatták.

A család Franciaországba érkezett meg, de ott véget is ért közös történetük. Apja és annak szeretője eltűnt Dél-Franciaországban, édesanyja skizofréniás tünetekkel egy svájci szanatóriumba került, négy nővére pedig Németországba költözött, mert német arisztokratákhoz mentek feleségül.

Innentől kezdve különféle rokonoknál nevelkedett, de legfőbb támasza anyai nagybátyja, Louis Mountbatten, az angol haditengerészet admirálisa volt, aki Fülöpöt 15 éves korában Gordonstounba küldte, egy híresen kemény skót magániskolába. Nem a tananyag volt nehéz, hanem az iskolatársak…

(Kép: Pinterest)

(Kép: Pinterest)

Még Gordonstounban tanult, amikor egyik áldott állapotban lévő nővére és annak férje repülőgép szerencsétlenségben meghalt úton Anglia felé. Fülöp herceg és későbbi hitvese, Erzsébet királynő 1939-ben ismerkedtek össze, amikor Fülöp a dartmouth-i Brit Királyi Haditengerészeti Akadémián tanult, s mint rokon, ő mutatta be az intézmény az odalátogató brit uralkodói családnak, köztük az éppen 13 éves Erzsébetnek. A tini lány azonnal beleszeretett a feltűnően jóképű Fülöpbe, s onnantól kezdve sűrű levelezésben álltak.

Csakhogy jött a háború, és Fülöpöt is a távoli vizek csatáiba vezényelték a Csendes-Óceánon, majd a talán ennél is veszélyesebb kelet-angliai vizeken. A háború után két évvel házasodhattak össze Erzsébettel, amikor a lány nagykorú, azaz 21 éves lett.

Nem volt egyszerű eset elfogadtatnia magát sem a királyi családdal, sem a közvéleménnyel. „Lelencgyerek” – ezt mondta róla a trónról lemondott VIII. Edvárd, ami megadta az alaphangot, ahogy a királyi palotában – Erzsébeten kívül – gondoltak rá.

A túl sok német felmenő és élő, náci múltú rokon mellett gond volt a vallásával, és azzal is, hogy tulajdonképpen nem volt brit állampolgár. Le kellett mondania dán és görög hercegi címéről. Fel kellett vennie az anglikán vallást, angolosítania kellett német-dán Battenberg családnevét Mountbattenre, így megkaphatta az angol állampolgárságot.

Nővérei nem jöhettek el az esküvőre – csak két évvel vagyunk a háború után – az egyetlen jó hír a családból, hogy édesanyja addigra már olyan állapotban volt, hogy ott lehetett a ceremónián. A háború annyira rányomta bélyegét mindenre, hogy a szűkös idők miatt Erzsébet esküvő ruháját jegyre beszerzett anyagokból varrták. (A hatóságok által kibocsátott „jeggyel” mindenki jogosult volt egy kevés textilhez, húshoz, tojáshoz, tüzelőhöz stb. jutni.)

(Kép: Instagram)

(Kép: Instagram)

Önálló életük boldogan kezdődött, hamar megszületett Károly és Anna, első két gyermekük, amikor Erzsébet apja váratlanul meghalt, és helyére Erzsébetnek kellett lépnie. Mindketten fiatalok voltak, és nem sokat tudtak arról, milyen nehéz munka is uralkodónak lenni, akkor is, ha valójában a kormány intézi az ország legfontosabb ügyeit.

Maradjunk annyiban, hogy Fülöp nehezen tört be. Láttak már ilyet Londonban, Viktória királynő német férje, Albert is szenvedett az első években. A pletykák szerint Fülöp herceget akkoriban nem csak Erzsébet vigasztalta. Királynak, vagy inkább királynői férjnek lenni kemény és veszélyes feladat. Az őt mindenben támogató nagybácsiját, Lord Mountbattent, egy ír terrorista felrobbantotta.

Gyakorlatilag alig van olyan nap – beleértve a szombatokat és vasárnapokat is – amikor ne volna egy hivatalos szereplés. Az jó, ha ez Angliában van, és a helyieknek kell mondani valamit. De, Fülöpnek idáig 637-szer kellett külföldre utaznia hivatalos útra. Majdnem 800 különféle szervezetben van tagsága és tisztsége, és ezek rendezvényein is beszédeket kell mondania. Eddig a napig ötezerötszáz beszéden van túl…

Nem csoda, ha olykor nagyon fáradt, nagyon türelmetlen, és borzasztóan csípős megjegyzéseket tesz. Menedéket – nagy ritkán – a birtokán talál, ahol attól függetlenül, hogy januári autóbalesete után visszaadta jogosítványát, még vezeti terepjáróját, és lovasfogatot is hajt…