Gyereknevelés

Rossz társaságba keveredett a gyerekem!

Túl sokszor hallottuk már ezt a mondatot, melynek jelentőségét egészen addig nem értjük meg, míg nem velünk történik meg.

Biztos vagyok benne, hogy legalább egy olyan ismerősöd, rokonod van, akitől már hallottad azt a mondatot, amely cikkünk címét adta. A környezet, melyben a gyermeked felnő, az első pillanattól meghatározó. Egy gyermeknek nem csak szeretetre van szüksége, de éreznie kell a biztonságot és azt is, hogy a családja, az otthona egy menedék, ahol mindig megértésre, védelemre talál. Azonban a legjobb, legideálisabb környezetben felnövő lányok és fiúk is kerültek már a rossz társaságba.

Fotó: www.shutterstock.com

Fotó: www.shutterstock.com

Amikor én voltam tinédzser, a rossz társaság olyasmit jelentett, hogy a család addigi mintagyermeke egyszer csak rossz jegyeket kezdett el kapni, engedély nélkül kimaradt éjszakára, részegen ment haza és hasonlók. Ám manapság ennél durvább dolgokat hallok, éppen a napokban mesélte egy ismerősöm, hogy egy egyébként jómódú család egyetlen gyermekéről kiderült, hogy bizony drogot árul. Ezt pedig állítása szerint a pénz miatt tette, mert nem volt elég neki, amit kapott, ő legmenőbb cuccokat akarta.

Azok a velem egykorúak, akikről megtudtam ifjú koromban, hogy rossz irányba tévedtek, azok vagy a szerelem miatt, vagy a megfelelési, beilleszkedési kényszerből kerültek zűrős helyzetekbe. A szerelem valóban teljesen képes az ember eszét elvenni, gondolj csak bele, hogy amikor kikerülsz egy rossz kapcsolatból, csak akkor jössz rá, hogy bizony mennyi butaságra képes voltál a másikért.

Ilyenkor lehetetlen meggyőzni gyermekedet, ha eltiltod a másiktól, az még nagyobb ellenállást fog kiváltani, szóval faramuci egy helyzet.

Fotó: www.shutterstock.com

Fotó: www.shutterstock.com

A kérdés az, hogy tudjuk megakadályozni a rossz társaságba keveredést. A szakemberek szerint ha szülőként a megfelelő példát mutatod és kommunikálod, akkor az esélyeid jók, ám ez sem garancia. Nem lehetsz ott minden helyzetben a gyermeked mellett, illetve az sem jó ha nem engeded sehová. Nyilván önállóságra akarod szoktatni, így egy bizonyos kortól folyamatosan el fogod őt engedni a barátaival. Igazán a legtöbb, amit megtehetsz, hogy megpróbálod megismerni a barátait és finoman terelgetni a helyes úton, na meg persze reménykedni. A jó öreg arany középút itt is a siker titka, ám ezt megtalálni olyan, mint egy magamfajta bölcsésznek egy több oldalas egyenlet megoldása – de szülőként azért is megpróbálok rájönni, hogy mennyi is az X!