Életmód

Ha volna pár milliárdod, mit kezdenél vele?

Biztosan elképzelted már, hogy rád szakad pár milliárd forint, és úgy-ahogy be is osztottad a pénzt.

Nem létezik, hogy ne hallottál volna az Amazon vállalatról és alapító tulajdonosáról, Jeff Bezosról, talán vásároltál is már online áruházából.

Mint az internetes vállalkozások zöme, az Amazon is sokáig veszteséges volt, és mindenki találgatta, megmarad-e egyáltalán. A mából visszanézve hihetetlennek tűnik, de ugyanez volt a kérdés a Google, a YouTube és más, azóta már megkerülhetetlen óriás esetében is.

Az üzleti élet olyan, hogy lehet egy cég veszteséges, attól még a tulajdonosa, az igazgatója szépen kereshet. Az Amazonnal is valami ilyesmi történhetett, mert mire a vállalat nyereségessé vált, Bezos már a világ leggazdagabb embereinek egyike volt. Kevesen fogadtak volna rá, hogy bármikor lehagyhatja Microsoft-alapító Bill Gatest, vagy a befektetési varázslót Warren Buffettet, de a dolog megtörtént, és ő került a csúcsra.

Mire a ház felépül, úgyis elválnak – mondta sok-sok tapasztalattal és általános érvénnyel egy válóperes ügyvéd barátom. Úgy látszik, ez az elv a milliárdosok között is érvényes. Jeff Bezos és felesége MacKenzie Bezos éppen túl vannak a váláson. A százmilliárdon felüli vagyon felét úgy osztották el, hogy az asszonynak maradjon belőle harminchét milliárd.

MacKenzie Bezos

MacKenzie Bezos

Próbálom érzékeltetni az összeget.

Egy átlag magyarnak, lakásban, autóban, megtakarításban olyan:
20 000 000 forint vagyona van.

MacKenzie Bezosnak – szintén forintban számolva – meg ennyi:
10 545 000 000 000, és ezzel csak a világ negyedik leggazdagabb asszonya.

Osztott-szorzott, és úgy döntött, a feléből is meg lehet élni. A fele ennek:
5 272 500 000 000, segítek, ha nem megy: az ötös után azt mondjuk, billiárd…

02_shutterstock_625027373_resize

A másik felét pedig felajánlotta a Giving Pledge szervezetnek, amely a világ milliárdosainak jobbik részét tömöríti, hogy vagyonokat jótékony célokra fordítsák. A célok-programok változatosak, de hatalmas méretűek, sokszor nagyobbak, mint amiket egy-egy nemzetközi szervezet, államközösség (például az Európai Unió) nyújtani tud. Harcolnak a betegségek (mint a malária) ellen, és kontinens méretekben támogatják a gyerekek iskoláztatását, az elesett országok gazdasági megsegítését befektetések formájában.

03_shutterstock_1249466728_resize

A szervezetbe nem kis pénz a „beugró”: egy párnak vagy magánszemélynek 500 000 000-t kell letennie – dollárban. Ez év májusában 204 pár vagy személy volt a listán. Az összesített vagyon gigászi, nincs az az ország, beleértve az Egyesült Állomokat, amely ne irigyelné. (Annál is inkább, mivel az államok súlyosan eladósodottak.)

A nyugati világban gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a vagyonos rétegek ne fordítanák vagyonuk-jövedelmük jelentős részét (ez a Giving Pledge szervezetben a vagyon felét jelenti) jótékony célokra. Az olyan „garasoskodó”, minden ilyesmitől elzárkózó milliárdos, mint az Apple-alapító Steve Jobs, kirívó ritkaságnak számít.

A megugró magyar milliárdosok közül kevesek adakozókedve ismert: az egykori Demján Sándor bőkezű támogatója volt a szegény gyerekek oktatásának, a szakképzésnek, a minőségi kultúrának. Csányi Sándor ezekben követi Demjánt, sok-sok szervezet mögött állnak adományai. Gattyán György szintén ismert a fiatal tehetségek és a sport támogatásában.

Nem tudom, gazdag ismerőseim milliárdosok-e, valószínűleg nem. Egyelőre ott tartanak, hogy a férjnek és feleségnek is van egy-egy hatalmas terepjárója az óriási, külső-belső medencés ház mellett. A kocsit szorgalmasan cserélgetik osztalékfizetés idején Audiról BMW-re, BMW-ről Mercedesre. Most várjuk az első Bentley vagy Rolls Roys feltűnését a környékünkön. Nincs messze a szülészeti klinika: nem tudok róla, hogy titokban pénz dugtak volna a kitett inkubátorba.