Konyha

A tied mekkora? - Karbon lábnyomok a bárpulton

Jelentős változás előtt áll a gasztrokultúra, ugyanis mára nem csupán az ízek, az élmények, a tápanyagok és az egészség a kiemelt szempontok ezen a területen, sokkal nagyobb és átfogóbb problémával kell szembenéznie, ez pedig a klímaváltozás.

Erről a valamennyiünket érintő problémáról Szabó Dávid bartender-el, a Spirit Sience Group alapítójával beszélgetett Horváth Norbert kollégánk.

- Miért fontos egy bartender számára a klímaváltozás?

- Egy bartender számára pont ugyanazért fontos a klímaváltozás, mint bárki más számára. Már nem száz évekről beszélgetünk, hogy baj lesz, hanem jelen idejű a probléma: baj van. A következmények már a mi életünkben is jelen vannak, érezzük a mindennapjainkban. Manapság bölcsisek és ovisok vonulnak fel a játszóterükön, hogy jelezzék, gond van. A tizenévesek komoly beszédekkel próbálják felhívni a figyelmet, hogy higgyük végre el, nem csak nekik nem lesz jövőjük, hanem nekünk sincs lassan jelenünk sem. Úgyhogy a klímaváltozás mindannyiunk számára fontos.

Fotó: www.shutterstock.com

Fotó: www.shutterstock.com

- Miben látod a változtatás lehetőségét?

Mindenki azt gondolja, hogy ő egyedül kevés, hogy bármit is tegyen. Régi felfogás, hogy mindenki csak legyint és a nagyoktól vár látványos megoldást. Azt kell felfognia mindenkinek, hogy a negatív változás sem egyik napról a másikra következett be, így a pozitív sem úgy fog. Ha mindenki csak a maga kis mikrokörnyezetében elkezd valamit csinálni, az összeadódik. A fő probléma, hogy a pontos, gyakorlati tanácsok nagyon nehezen jutnak el az emberekhez. A környezetterhelés csökkentésének egyik módja, hogy megvizsgáljuk, hogy amit kidobnánk a szemétbe, azzal lehet-e kezdeni még valamit. A vendéglátásban rengeteg a szemét, az újrahasznosítás itthon még nem egy bejáratott megoldás. Külföldön teljesen természetes, hogy a kifacsart citrust még négy-ötféleképpen felhasználják, nálunk nagyon sokszor a szemétben landol. A fogyasztói jólét nagy hátránya, hogy elfelejtődtek azok a módszerek, melyeket még nagyszüleink és dédszüleink kiválóan alkalmaztak tartósítás terén. Két éve foglalkozom oktatással, tavaly nyáron csináltuk az első olyan, főként a vendéglátásban dolgozóknak szóló előadást, ahol bemutattuk elméleti és gyakorlati részben is, hogy mit lehet kezdeni az italokhoz használt alapanyagok hulladékával. Mivel vannak olyanok, akik nálam sokkal jobban értenek ehhez a témához, igyekszem köréjük szervezni ezeket az eseményeket. Itt bemutatjuk, hogy egy világszintű gigacég hogyan foglalkozik a karbon lábnyomának csökkentésével, illetve hogyan teheti meg ezt egy bartender vagy egy séf.

Fotó: www.shutterstock.com

Fotó: www.shutterstock.com

- Te magad mit változtattál a személyes környezeteden?

- A maradék felhasználását és a szemét minimalizálását próbálom alkalmazni, több, kevesebb sikerrel. Mivel jómagam is már olyan korban nőttem fel, hogy minden könnyen elérhető, a gondolkodásmód elsajátítása a legnehezebb, annak kialakítása, hogy a mindennapokban ne a kényelem, hanem a józan ész vezéreljen. Igyekszem minél többet olvasni a témával kapcsolatban és felkutatni olyan együttműködő partnereket, akik segíteni tudnak a hasznos, kézzel fogható, gyakorlati ismeretterjesztésben.

Fotó: www.shutterstock.com

Fotó: www.shutterstock.com

- Hogyan látod a szakma jövőjét a klímaváltozás tükrében?

Nehéz ezt leszűkíteni a szakmára, hiszen a klímaváltozást nem kell és nem is szabad kihegyezni egy-egy szegmensre, csoportra. Minden összefügg mindennel, így a szakmában azt kell mindenkinek megérteni, hogy például az újrahasznosítással nem csak a környezetet kíméli, hanem a saját költségeit is csökkenti és legközelebb nem kell megvenni például egy szirupot műanyag csomagolásban, hanem elő tudja állítani saját költségen, olyanból, amit máskor kidob. A minősége nem lesz rosszabb, talán még jobb is, mert nincs benne tartósítószer, a környezetet pedig nem terheli sem a szállítás, sem pedig a keletkező műanyag hulladék.