Konyha

No glutén, no laktóz, no cukor, de akkor mit eszel?

Ettél húsvétkor? Mit ettél? Mennyit? Mikor? Kivel? Na de miért? Járjuk kicsit körbe, mi mindent mutathat meg belőled és a családtagjaidból egy családi ebéd/vacsora története.

Az evés, az étel, a táplálkozás, a táplálás mind-mind apró térképekként mutatják nekünk önnön lelkiállapotunkat, sőt a másokhoz való viszonyulás megismerésében is sokat segíthet, ha figyelünk egy-egy családi eseményen.
Hogy mire érdemes figyelni? Szinte mindenre.

családivacsi2

Nézzük az elejéről. Hogy könnyebb legyen áttekinteni, mi is történt ezen a húsvéton, látogassunk el egy képzeletbeli húsvéti családi ebédre. Ezen az ebéden jelen van történetünk főhőse, a harmincas Emese, aki mostanában gondolkozik életmódváltáson, mert bár minden élelmiszerallergia vizsgálata negatív lett, a barátnői tanácsára elkezdte megfigyelni a saját teste reakcióit, és valahogy a közérzete nem az igazi.

Valójában még nem tudja, melyik irányba is induljon el. Tisztában van vele, hogy a glutén mostanában közellenség, a laktózt nehezen bontja le az emberi szervezet, húst nem eszünk, mert egy része rákkeltő, másik része influenzás, a maradékot meg etikai okokból elutasítjuk. A fehér cukor már szinte kokain, és akkor még nem szóltunk a tartósítószerekről és a káros környezeti hatásokról.

családivacsi1

Adott tehát Emese, aki néhány hete próbálgatja a kevés hús-sok zöldség, no glutén, no laktóz, no cukor életmódot.

Húsvét van. Hagyományosan ők ezt Emese édesanyjánál ünneplik, általában a család nőtagjai főznek. Jelen van Emese húga, Kati, akinek Emesével ellentétben már van két kisgyereke, Kati férje, aki jóban van apósával, Edével, és ott van még a nagymama, a másik gyermek, Károly, az ő felesége és nagykamasz gyermekük, Judit.

A kérdéseink:

  • Kinek a kedvencei kerülnek az ünnepi asztalra? (Családfő? Férfiak? Gyerekek? Stb.)
  • A többiek életmódját, étkezési különlegességeit figyelembe veszi a család az ételkészítésnél?
  • Ki hova ül? Ki kerül az asztalfőre?
  • Ki ül a legközelebb a konyhához? Van-e teljes értékű helye az ételeket készítőnek az asztalnál, vagy oda ül, ahol éppen még akad hely? (Anyuka? Nagymama?)
  • Ki/kik szervíroznak?
  • Mindenki magának szed, vagy valakit kiszolgálnak? Ki szed és kinek?
  • Ha van legfinomabb része az adott ételnek, azt ki kapja?
  • Amikor valaki kéri a sót/vizet/repetát, akkor ki figyel rá fel elsőként? Kiszolgálják? Vagy maga oldja meg szükségleteit?

családivacsi3

És természetesen a fő kérdés: amikor valamit nem kérsz, nem szoktál már enni, amikor elég volt… akkor nemet mondasz? Vagy igyekszel megfelelni? Konfliktust kerülni? Magyarázkodást elkerülni? Továbbra is támogatod őt abban, hogy a szeretetét ekképpen fejezze ki irányodban? Milyen fajta szeretet ez valójában?

Természetesen még tucatnyi kérdést feltehetünk és felvázolhatjuk a végén a játszmatérképünket, amit az étkezőasztalnál játszunk.

Akkor kezdjük elölről: ti hogyan is ebédeltetek?