Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő grófi családban született. Bár eszmélésének ideje, már a tizenkilencedik század második felére esett, Magyarországon a nők még akkor sem járhattak egyetemre.
Vilma 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. A házasság boldogtalan volt, a fiatalasszony sokat volt egyedül. Férje kártyázott, szeretőt tartott, és még a néhány tudományos szaklap, és az éjszakai világítás árát is felrótta feleségének.
Az asszonynak elege lett. Fiát ideiglenesen hátrahagyva – Zürichbe utazott tanulni. Az ehhez szükséges engedélyt megszerezte a férjétől, anyagi támogatást viszont nem kapott, így a családi ékszerei árából finanszírozta a tanulmányait.
1879-ben megkapta a diplomát. Zürichben maradhatott volna, de magyar orvosként magyar betegeket akart gyógyítani. Hazája azonban a diplomáját nem volt hajlandó elismerni, ezért évtizedekig, bábaasszonyként dolgozott.
Közben elvált, újra férjhez ment Wartha Vince vegyész-akadémikushoz, akitől egy kislánya született. Ez a házasság már sikeres volt, férje támogatta őt az orvosi munkájában, melyet hivatalosan csak 50 évesen kezdhetett meg.
1897-ben ismerték el a diplomáját, úgy, hogy az összes szigorlatát újra le kellett tennie. Végre kitehette a táblát: Dr. Hugonnai Vilma, orvos. A 20. század első két évtizedében igen élénk magyar feminista mozgalomba is bekapcsolódott, és elsősorban a nők képzéséért szállt síkra.
