A cikk címéhez tartozó kép a hajmosás közbeni idilli pillanatról sajnos családomnak mostanság csak álom, bánatunkra az írás közbeni fotó hangulata áll közelebb a valósághoz. Közel másfél éves gyermekem az elmúlt hetekben valóságos patáliát csinál, mikor feleségem a haját mossa. Sajnos nem tudjuk miért, mert előtte sosem tett ilyet. Ami számomra különösen érdekessé teszi ezt rituálét, hogy Csanád fiúnk imád fürdeni. Mikor vetkőztetjük a fürdés előtt már nagyon lelkes, mosolyog, kurjongat és óriási lendülettel indul meg a fürdőszoba felé. A kádban is nagyon szeret, ahol várják a poharai, a játékai, a tisztálkodás után sokszor ki sem akar szállni, de ez sem egyedi, ahogy hallom más szülőktől.
Én szoktam a kisfiunkat megfogni, míg az anyukája leöblíti a sampont és nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé, ha választhatnék inkább port törölnék, pedig azt agyon utálom. A gyermek úgy sír, mintha nyúznák, és közben remeg, reszket. Lényegében miközben fogom, hogy ne essen el a kádban magam is sírok vele, az egész alig tart fél percig, de ezek a pokol másodpercei. Néha úgy érzem én lelkileg gyenge vagyok a gyermekneveléshez, mert az ilyen és ehhez hasonló szituációkat mindig megkönnyezem, míg feleségem végig határozott, valamint gyakorlatias tud lenni. Ki tudja, hogy alakul a jövő ezen a téren, bár az ismerősök, rokonok elmondása alapján hasonlón sok család átesik.