Gyereknevelés

Iskolaérettség (záró fejezet)

Az iskolaérettséget boncolgatva végigvettük azokat a fizikai és a szellemi képességeket, melyekkel jó, ha az iskolába menetel előtt már fel van vértezve gyermekünk, cikksorozatunk záró darabjára a lelki tényezők maradtak.

Természetesen az óvodás témáknál, ahogy azt már megszokhattad állandó szakértőnk, segítőnk Csörgő Krisztina óvodapedagógus, aki az iskolaérettség témakörében is segíti eligazodásunkat.
– Lehet, hogy unalmasnak fogják tartani egyesek, de a tapasztalat az, hogy nem lehet eleget hangsúlyozni, ezért muszáj ezúttal is elmondanom, hogy egyik szülők se essen pánikba, ne érezze katasztrófának, valamint soha ne azzal kezdje, hogy vele nem így volt, ha az iskolába menetel előtt egy kevéssel még nem birtokol minden iskolaérettséghez szükséges feltételt gyermeke, gyermekeik. Most is elmondom, minden egyes gyermek egy önálló személy, egy egyéniség, így különbözőek a képességeik és más időben érnek el egy-egy érettségi szintet – indítja bevezetőjét tanácsadónk. Számos fizikai, értelmi képességről írtunk már korábban, ám most a lelki tényezők kerültek szakértőnk fókuszába.

iskolaérettség3
– Az első és legfontosabb, hogy a gyermek akarja, vágyjon rá, hogy iskolába járjon. Készüljön a dologra, ilyenkor általában folyton ezt emlegetik mindenkinek elmesélik, jó értelemben dicsekednek ezzel, ha már megvan mutogatják a táskájukat, tolltartójukat a gyerekek – avat be minket az óvodapedagógus. Kiemelten fontosnak tartja a szakértőnk, hogy az iskolába kerülés előtt a gyermeknek képesnek kell lennie alkalmazkodni a szabályokhoz, illetve igénye alakul ki a közösségre, valamint képes beilleszkedni abba, tud a társaival kapcsolatot teremteni, barátságokat kötni.
– Meghatározó, hogy a gyermek tudatában legyen annak, hogy a kapott feladatokat el kell végezni és nem keres kibúvókat. Korának megfelelően ura az érzelmeinek, és van önfegyelme, késleltetni tudja az igényei kielégítését. Azaz ha mérges lesz nem kezd el hisztizni, verekedni, jelzi, ha kis és nagy dolga közeledik, illetve ha éhes nem rohan el enni a foglalkozás közepén – világosított fel az óvónő. Végezetül a kudarctűrést említette Csörgő Krisztina, mert az iskolaérett gyermeknek már kezelnie kell tudni, ha elsőre nem sikerül egy feladatot megoldani és azzal tovább próbálkoznia, nem esik kétségbe ha csak harmadikra sikerül egy adott dolgot elvégeznie, ezen felül szót fogad a felnőttnek, elfogadja az irányítását, bízik az ő rá felügyelőben, megteszi, amit kérnek tőle.

iskolaérettség4