1992-ben Rio de Janeiróban tartottak egy nemzetközi konferenciát a „Környezet és Fejlődés” témakörben, és már ezen, rögtön az első felszólalók beleakadtak a vízhiány- és a vízminőség problémájába. A helyzet régóta súlyos volt már 1992-ben is.
Az ENSZ közgyűlése egy évvel később március 22-t a Víz Világnapjának nyilvánította, azzal a céllal, hogy „ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére”.
Huszonhat év telt el azóta, és a helyzet egyre rosszabb.
A Föld minden 5 lakójából 1 nem jut vízhez, nem tud növényeket termelni, nem tud állatot tartani. Oda vándorol, ahol több víz van, de sokszor az sem elegendő, vagy nagyon rossz minőségű. Az ilyen helyeken kitörő járványok megfékezését legjobban a vízhiány nehezíti meg…, hiszen hogyan moshatnának kezet, hogyan fürödhetnének, hogyan tarthatnák tisztán környezetüket?
Azóta kitörtek az első olyan konfliktusok, amelyek egyértelműen a vízhiányhoz voltak köthetők. Az első menekülthullámok megindultak oda, ahol van víz.
Még.
Mert még az oly’ csapadékos, naponta esőben fürdő Angliában is az a helyzet, hogy 20-25 év múlva komoly vízhiánnyal kell majd megküzdeni, akkor fogyja a szigetország „elérni a halál torkát”, az angol környezetvédelemi ügynökség szerint.
Európa többi kormánya nem szívesen beszél arról, hogy felszíni vizei már rég nem elégségesek az emberek, a mezőgazdaság és az ipar szükségleteihez, és földalatti készleteiket aknázzák ki, amik – ugye – meg nem újuló források. Azaz, ha egyszer kiürülnek, akkor végük, nem telnek meg újra.
Kakasd, 2019. március 22.
Kiszáradt tómeder Kakasd közelében 2019. március 21-én.
MTI/Sóki Tamás
A Víz Világnapjának idei jelszava, hogy „Bárki is vagy, bárhol is élsz, jogod van a vízhez” annyit ér, mint bármely jelszó. Szép célkitűzés, de nem sok erő áll mögötte. A helyzet az, hogy a világ legnagyobb hatalmai egyben a legnagyobb környezetszennyezők is, és nap mint nap bizonyítják, hogy nem tudnak, nem akarnak ezellen tenni.
Nagyhegyes, 2019. március 22. A Kráter-tó
MTI/Czeglédi Zsolt
Egyetlen remény, hogy a következő generáció – akinek egészségével-életével játszik a most hatalomban lévők nemzedéke – másképp irányítja majd a világot.
Gyõr, 2019. március 22.
A Rába és a Radó-sziget Gyõr belvárosában 2019. március 21-én.
MTI/Krizsán Csaba
Jó jel erre a mai napon, ami az MTI közleményéből kiderül:
Budapest, 2019. március 22., péntek (MTI) – Több ezren regisztráltak, így minden hely betelt a Fővárosi Csatornázási Művek nyílt napjaira, a programot a víz világnapja alkalmából szervezték – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint 2900 diák regisztrált a csütörtöki és a pénteki napra, míg a szombati lakossági nyílt napra 3000 érdeklődőt várnak; ennyien szeretnék megnézni a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepet.
A tisztítótelepi sétákon a látogatók megismerhetik, hogy az ország legkorszerűbb szennyvíztisztító-telepén hogyan ártalmatlanítják a környezetre káros szennyvizet, sőt azt is, miként alakítják azt át biogázzá. Továbbá bemutatnak egy különleges gyűjteményt is a kidobott és a csatornákban megtalált tárgyakból.
A közlemény szerint Budapesten évente körülbelül négy-öt Velencei-tónyi szennyvizet tisztítanak meg azért, hogy a Duna élővilágát megkíméljék.
Már csak egy kérdés: Amíg a fogadat mosod, addig végig folyatod a melegvizet? És, amikor mosogatsz?
