Gyereknevelés

Mikortól iskolaérett gyermeked? (1. rész)

Úgy illik, hogy az óvodaérettség ismertetése után az iskolaérettség kritériumait is bemutassuk neked.

Csörgő Krisztina óvodapedagógus ezúttal arról világosított fel, hogy mikortól is számít egy gyermek iskolaérettnek, mik is az iskolaérettség feltételei.
Az első és talán legfontosabb, amit nem győzünk hangsúlyozni a szülőknek is, hogy nem szabad kétségbe esniük, ha gyermekük egy adott korban, már közel az iskolába menetelhez még nem  teljesen iskolaérett. Mivel minden egyes gyermek egy önálló személy, egy egyéniség, így a különbözőek a képességeik és más időben érnek el egy-egy érettségi szintet. Az iskolaérettség hasonlóan az óvodaérettséghez összetett kérdés, számos szempontot kell figyelembe vennie az óvodapedagógusnak – kezdi mondandóját szakértőnk. Azzal folytatta Krisztina, hogy az óvodában már szabályoknak kell a gyerekeknek megfelelnie, ami az iskolába csak fokozódik és az iskolában is egyre nagyobb önállóságot várnak el a gyerekektől. Ezután arról a három területről beszélt, aminek a fejlettségi szintjét vizsgálják az iskolaérettség megállapításánál.

iskolaérettség1

A gyerekeknek fizikálisan, értelmileg és érzelmileg is alkalmasnak kell lenniük az iskolára. A fizikai képességeknél például figyeljük, hogy elbírja-e majd az iskolatáskát, képes egy hosszabb ideig egy helyben ülni és egy korának megfelelő átlag testsúllyal, illetve magassággal sem árt ha rendelkezik, persze vannak kisebb és nagyobb növésű gyerekek, a lényeg, hogy ne legyen kirívóan az átlag alatt. Ezen felül látszódnia kell már ilyenkor annak a fajta az alakváltásnak, amikor a gyerekek teste megnyúlik, eltűnik a babás pocak, valamint megkezdődött a fogváltás, ami idegrendszeri érés egy fokát is jelöli. Fontos a szobatisztaság, illetve az ilyen irányú ingerek felismerése és kezelése, azaz, ha mondjuk vizelnie kell képes visszatartani, míg kiengedik a mosdóba. Emellett szempont, hogy egyértelműen látható legyen, hogy jobb vagy balkezes, és a képes-e olyan finommozgásokra, mint az írás, illetve olyan nagymozgásokra, amik egy testnevelés órán elvégzendőek – avat be Csörgő Krisztina.