Legutóbb a kávéházak szerepéről, a kávéházkultúráról írtunk, amire tökéletes példa a mi 1848-1849-es forradalmunk és szabadságharcunk, ugyanis a budapesti Pilvax kávéháznak jelentős szerepe volt a revolúcióban, sőt hazánk kulturális életében is. Akkoriban a kávéház egy komplex szórakozóhely volt, ahol nem csak a kávénak volt jelentősége, hiszen enni és persze iszogatni is ide jártak, sőt a billiárdnak is hódoltak sokan. Egyesek annyira rászoktak a kávéházi életre, hogy lényegében itt éltek és csak aludni jártak haza. Ez olyan szempontból érhető is, hogy kávéházakban sok érdekes emberrel találkozhatott az oda betérő, gyakoriak voltak a parázs viták, ment a kártyázás, szóval igazi nyüzsgő élet folyt.
A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza, forrás: wikipédia
De mit is rejtett a kávéházak kínálata a XIX. században? Elsősorban a feketekávé volt a sláger, ám ezen felül olyan dolgok is az étlapon szerepeltek, mint a manapság szokatlannak tűnő tejföl, persze tejszín már akkor is választható volt, illetve ihatták a kávét kapucíner formájában, valamint kérhettek bele némi alkoholt is. Egyes kávéházakban forralt bort és forró sört is kínáltak, sőt puncsok számtalan variációját, na meg ánizzsal ízesített kávélikőrt, valamint az ördögitalként emlegetett krampampulit. Szóval sok hasonlóság és számos eltérés is megfigyelhető a korabeli és mai kávéházak kínálata és kulturális jelentősége között, azonban napjainkban ismét jelentős fejlődésnek indult a kávéházi kultúra.
