Te + Én

A jó csók szabályai

Nincs semmi kőbe vésve, de van, amit illik betartani a jó csók érdekében.

Kamaszként – az első előtt – mekkora kérdés volt, hogy vajon milyen lesz. Jól csinálom? Ha nem, mit kéne másképp? Tényleg ösztönből jön a jó csók? És, honnan tudjuk, hogy tényleg jó? Na és, mikor van az, hogy, mint a filmekben, elemelkedik a földről az egyik láb, és csak olvadunk bele abba a bizonyos ölelésbe?

shutterstock_1072433591_resize

Bizony, a csókolózásnak is vannak szabályai. A száj egyik legfontosabb része testünknek, hisz ezzel eszünk, beszélünk, és még érzelmeket is közvetítünk. Elég egy mosoly, egy lebiggyesztett száj, vagy egy ajakba harapás.

De a csók nem újkeletű dolog. A Krisztus előtti hatodik században már létezett egy Káma Szútra, ahol a csók három típusát különböztetik meg. Ezt az ókori görögök és rómaiak is ismerték. Az egyiptomiak “illatcsókot” váltottak, amely abból állt, hogy egyik fél az orrát a másik arcához szorította, és mélyen beszívta annak illatát. A csóknak ma már számtalan fajtája létezik és életünk során csaknem százezer alkalommal váltunk puszit.

A csók folyamata során közel harminc apró arcizom lép működésbe, melynek során energiát veszítünk. Átlagosan 12 kalóriát. Az esetek nagy részében a csók legalább egy percig tart, miközben az ajak megduzzad, a véráramlás fokozódik, ezáltal a terület hőmérséklete és oxigénellátása megnő. Eközben a nyáltermelődés felgyorsul, a pulzusszám szaporábbá válik és a szervezetben endorfin hormon szabadul fel.

Mégis, hogy jól csináld, pár szabályt illik betartani. Például: ápold ajkaidat, ügyelj a száj megfelelő tisztaságára. Legyen nálad mindig rágó, vagy valamilyen mentolos cukorka. Sose kezd túl hevesen a csókot. Ha „belefetyeled” partnered arcát, akkor azt fogja hinni, hogy egy kutyával randizott. Leld örömed a csókban! Hiszen a csók mégiscsak az érzelmekről szól, ha nem szívből teszed az íze sem lesz az igaz.