Otthon

Barbie végre leszállt a földre

Barbie 60 éve azt jelenteni, hogy egy nőnek mindig van választási lehetősége.

Barbara Millicent Roberts 1959. március 9-én született a Wisconsin állambeli Willows városában, George és Margaret Roberts első gyermekeként – legalábbis ezt írja róla első „hivatalos” életrajza, amely a 60-as években jelent meg.

Az idén 60 éves Barbie nagyon sokat tanult a világról hosszú életében (Kép: a gyártó)

Az idén 60 éves Barbie nagyon sokat tanult a világról hosszú életében (Kép: a gyártó)

LILLI, BARBIE ELŐKÉPE

li

Története valójában 1955. augusztus 12-én indult Németországban, amikor egy Reinhard Beuthien* nevű grafikus a Bild számára készített humoros képregényéhez megalkotta Lilli baba figuráját. A kihívó alkatú szőke lány akkoriban meglehetősen modern jelenség volt, öntudatos, dolgozó nő, aki a legtermészetesebben használta fel a férfiakat céljai elérésre. A képregényhősből babák is készültek, a babákhoz ruhatárak, és felnőtteknek kezdték árulni őket, de hamarosan népszerű lett a gyerekek körében.

Handler, aki Lilliből Barbie-t faragott. (Kép: a gyártó)

Handler, aki Lilliből Barbie-t faragott. (Kép: a gyártó)

1956-ezt a Lilli babát látta meg az Európában utazgató amerikai Ruth Handler, és rögtön vett belőle három darabot. Az egyiket lányának, Barbarának adta, aki addig papírból kivágott lányalakokkal játszott szerepjátékokat. Handler megfigyelte, hogy Lilli milyen nagy hatással volt lányára. Addig a kislányok csak csecsemőt formázó babákkal játszottak, „hús-vér” felnőttet ábrázoló babájuk nem volt, pedig minden lányt az foglalkoztat, milyen nőnek lenni, és milyen nő lesz belőle.

BARBIE AMERIKAIVÁ VÁLIK

bie0

Az Amerikába visszatérő Ruth Handler a babát átterveztette egy Jack Ryan nevű mérnökkel, és 1959 márciusában bemutatták a Nemzetközi Játékvásáron. Egy barna és egy szőke lófarkú változat volt belőle, zebracsíkos fürdőruhában, a neve pedig Barbie lett, Handler lánya nyomán. (A későbbi Ken majd csak 1961-ben jelenik meg – és milyen meglepő! –, Handler Kenneth nevű fiáról elnevezve.)

MIÓTA LÉTEZIK TÁMADJÁK VALAMIÉRT – ÉS TÖBBNYIRE JOGOSAN

A baba azonnal nagy sikert arat, bár rögtön megjelentek az első kritikák: a prűd amerikai anyák felháborodnak azon, hogy Barbie-nak – túlságosan valósághű módon – két melle van.

Testarányaival csak később kezdtek foglalkozni, amikor észrevették, hogy egyre több kislány akar hozzá hasonlóvá válni. A 60-as években ez még nem volt olyan feltűnő, hiszen az ügyeletes divatideál, az angol Twiggy csontsovány modell volt.

A nagyobb gondot okozott, hogy öntudatos, dolgozó nőből iszonyúan gazdag, buta és sznob nő lett belőle, akinek a ruhákon, a vásárláson és társadalmi csillogáson kívül nem volt más gondolata.

BARBIE BEÉPÜL MINDEN KISLÁNY AGYÁBA – MÉG A DZSUNGEL MÉLYÉN IS

Barbie volt ez első olyan játékfigura, aki hatalmas reklámkampánnyal érkezett a világba. A tévék és az újságok tele voltak vele, egy-egy ruhakollekciójának megjelenése szenzációszámba ment, és az eladások töretlenül emelkedtek, minden kritika ellenére.

A gyártó cég gyakorlatilag a földkerekség minden sarkába eljuttatta a babát, vagy annak hírét, és nem volt kislány, aki ne vágyakozott volna egyre.

(Kép: a gyártó)

(Kép: a gyártó)

Barbie igyekezett lépést tartani az idővel. Az űrhajózás hőskorában ő is asztronauta lett, de volt sportoló, orvos, TV-riporter, vadászgép pilóta, rock sztár, vállalkozó, szakács, diplomata…, sőt az Egyesült Államok elnöknője.

KÖZBEN AMERIKA FEHÉRBŐL SOKSZÍNŰVÉ VÁLT, AHOGY A VILÁG IS AZ

bie_gfc

Az amerikai társadalom már közel volt ahhoz, hogy fehér többségűből színessé alakuljon, amikor Barbie még mindig szőke nő volt. Az utcákon már sokkal több latin, afroamerikai, ázsiai lány szaladgált.

Első lépésként egy fekete vagy inkább tejcsoki Barbie jelent meg. Valójában csak annyi történt, hogy Barbie bőre elsötétült, de nem lett semmi afrikai jellege, ami bosszantóan nevetségessé tette. Hamarosan hitelesebb babákat kellett gyártani.

A latin babákkal már nem követték el ezt a hibát, lett spanyol, mexikói, perui és Puerto Ricoi változat, és ahogy telt az idő, megjelent a többi emberfajta is.

BARBIE VAGYONA ÉS CSALÁDJA IS GYARAPODIK

bie_gc

Barbie soha nem volt szegény nő. Ruháiból annyi volt, hogy amikor a párizsi Louvre-hoz tartozó Musée des Arts Décoratifs kiállítást nyitott ruhatárából, az két emeletet foglalt el… És mopedek, autók, házak tucatjai szolgálták szórakozását.

Ennek arányában nőtt családi- és baráti köre is. Kennel való viszonya sem volt sima, egy időre szétváltak, és Ken nem lehetett látni mellette, aztán újra gyártani kezdték. Barátnőinek száma végtelen, annál is inkább, mivel barátnőinek barátai és barátnői is gyarapodtak. Háziállatai fel sem sorolhatjuk.

Barbie ostoba gazdagsága akkor csúcsosodott ki, amikor beszélő változata elkészült, és ilyeneket mondott – „Elég ruhánk lehet-e valaha is?” Vagy – „Imádok vásárolni!” És még – „Akarok-e egy pizza-bulit?” Ez már Amerikában is sok volt, és a beszélő Barbie-ból bukás lett.

AZ A TEST, AZ A MESEBELI TEST!

Ahogy Barbie népszerűsége nőttön-nőtt, letagadhatatlanná vált, hogy egyre többen akarnak a valóságban is hasonlatossá válni hozzá. Csakhogy ez lehetetlen volt, mert arányait egy képregény szülte és nem anya. Csak úgy lehetett közelíteni hozzá, ha valaki kés alá feküdt. Nem kevesen vállalkoztak erre Barbie és nem kevésbé valóságidegen Ken rajongói közül. Az ilyen dollár százezrekbe kerülő operációkkal pillanatnyi világhírre lehetett szert tenni.

De, Barbie változatlanul hatott a kislányokra, és egyik okozója volt az egyre gyakoribb anorexiának. Hiába bizonygatták finn orvosok is, hogy az ilyen arányú nőn 22%-kal kevesebb zsír van annál, ami még egészségesnek lenne nevezhető, és egészen bizonyosan nincs menstruációja, így gyereke sem lehet.

Ennél is súlyosabb volt egy pszichológia kísérlet tanulsága. 5-8 éves kislányok két csoportjának babképeket mutattak. Az első csoportban Barbie-képeket nézegettek, a másodikban egy valósághűbb babát kellett nézegetniük. Néhány perc után a lányokat arról kérdezték, mennyire tartják szépnek magukat. A Barbie-csoport lányai mérhetően tökéletlenebbnek találták magukat…

A gyártó tisztában van ezzel, de nem igazán tud ezen változtatni. Barbie azért vékony, mert a ruháin lévő gombok és zipzár nagyon kövérítenék, ha az valósabb arányai lennének. Mindezek ellenére legyártottak néhány széria életközeli babát, de ezeket a kislányok kifejezetten kövérnek látták. Bukás lett ebből is.

NEM VAGYUNK TÖKÉLETESEK

bie_00

Barbie most értette meg, hogy a valóságban egyikünk sem tökéletes, sőt, hogy sokan közülünk betegek, testi fogyatékkal küzdenek. Ezért – így a vége felé – megjelentek a kerekesszékes és a műlábas Barbie-k is, amit ovációval fogadott a kritika. Ezek a babák segíthetnek abban, hogy az egészséges kislányok barátnőként tekintsenek fogyatékos társaikra környezetükben.

De, miért is mondtuk, hogy „így a vége felé”. Nos, Barbie nincs jó passzban. Népszerűsége és eladási számai csökkenőben, vetélytársai, mint a Batz baba feljövőben. Lehet, hogy mire Barbie megtalálta volna a helyes szót a világgal, már elvesztette vonzerejét?

De, az is lehet, hogy újra erőre kap. Ruth Handler, a baba tervezője azt mondta egyszer – „Úgy gondolok Barbie-ra, hogy általa a lányok azok lehetnek, akikké válni akarnak. Barbie mindig azt a tényt jelentette, hogy a nőnek van választása”. És, ez elég erős üzenet.

*Megjegyzés: Barbie gyártója később elismerte, hogy Lilli baba közvetlen előzményének tekinthető, annak tervezőjével peren kívül kiegyezett, és jelentős összeget fizetett neki.