Közélet

Ha nem térünk észhez tömegesség válnak az éhínségek és a járványok

Hiába mondják a meteorológusok, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek egyáltalán nem ritkák. A legtöbb ember úgy érzi, hogy sokkal melegebbek a nyarak, sokkal gyakoribbak és erősebbek a szélviharok, pusztítóbbak a hurrikánok, mint régen voltak. A klímaváltozás ténynek látszik.

Egy borúlátó forgatókönyv szerint 2020-ra a szárazságok és az extrém időjárási jelenségek hétköznapivá válnak, a Szahara 2040-re eléri Európát, Berlin éghajlata pedig, Bagdadéhoz válik hasonlóvá. A világ legnagyobb, tízmilliós népességű nagyvárosai lakhatatlanná válnak.

Fotó: iStock.com/BenGoode

Fotó: iStock.com/BenGoode

Az általános élelmiszerhiány miatt tömeges lesz az elvándorlás, ami a korábbi világháborúkhoz hasonló konfliktusokhoz vezet, például Szibéria megszerzéséért Kína és Oroszország között. Mindez – a tengerek szintjének emelkedésével, az éhínség és a járványok tömegessé válásával, az életfeltételek radikális romlásával – oda vezet, hogy a bolygó népessége megtizedelődik: 2100-ra a jelenlegi 6,6 milliárdról 500 millióra csökken, és a túlélők Északra húzódnak.

Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája megállapította, hogy a a klímaváltozás miatt gyakoribbak lesznek az árvizek Európa észak-nyugati és középső területein. A Földközi-tenger északi partvidékét viszont vízhiány és erdőtüzek fogják sújtani. A felmelegedés következtében bizonyos vírusterjesztő szúnyogok is megjelennek majd Európában. A folyók vízhozama drámaian csökken. Már ma is, az év bizonyos időszakaiban a Sárga-folyó, a Nílus és a Colorado kiszárad, mielőtt elérné a tengert. A tengerek halállományának legalább a negyedét túlhalásszák. A nagytengeri ragadozók, például a ton- és a kardhalak, valamint a cápák súlyban mért állománya rövid idő alatt 90 százalékkal csökkent. A szakértők szerint a következő évszázadban a madárfajok 12 százaléka, az emlősfajok 25 százaléka, a kétéltűek 30 százaléka tűnhet el a Föld színéről. Az erdők féktelen pusztítása jelentősen növelik a kolera és a malária terjedésének kockázatát, és az esőerdők megbolygatása új, még ismeretlen ragályokat is rászabadíthat az emberiségre.