Siker

Az első nő, aki megkapta a matematika „Nobel-díját”, az Abel-díjat

„Nem szeretem, ha női matematikusnak hívnak. Matematikus vagyok, aki történetesen nő” – mondta a 76 éves díjazott

Karen Uhlenbeck nem mindennapi nő és matematikus. (Remélem, így, ezzel az „és”-sel, kielégítően fogalmaztam az ő számára is.)

650

Csak, hogy érzékeltessem velem, milyen messze is állunk tőle, hadd idézzek pár mondatot a díj indoklásából. Tehát, miért tüntették ki?

  • “Geometriai parciális differenciálegyenletek, a mértéktérelmélet és az integrálható rendszerek területén elért úttörő eredményeiért, valamint munkásságának az analízis, a geometria és a matematikai fizika területére gyakorolt jelentős hatása elismeréseként.”

És mert:

  • “Elméletei forradalmasították a például szappanhártyával létrehozható minimálfelületekre vonatkozó ismereteinket.”

Világos beszéd. (Ugye?)

A díjat történetében eddig csak férfiak szerepeltek, viszont közöttük volt két magyar is: Lax Péter és Szemerédi Endre.

És lehet, hogy Uhlenbeck nem tartja jelentős körülménynek saját nemét, a A Norvég Tudományos Akadémia azért finoman utal erre méltatásában:

  • “Példaképként szolgál és egyben szószólója is a nemek közötti egyenlőségnek a természettudományok és a matematika területén”.

(1986-ban ő lett az Amerikai Tudományos Akadémia első női tagja…)

Egy későbbi nyilatkozatában így utal erre – „Soha nem tekintettem magamra a női matematikusként. Azt hiszem, minden tudós azt akarja, hogy ne nőként, férfiként, feketeként vagy fehérként nézzenek rá, hanem tudósként. Azt értékeljék, amit csinál, ne azt, aki csinálja. Meg kell mutatni, hogy én sem vagyok tökéletes. Ember vagyok, akinek példát kell mutatnia a fiatal nőknek, inspirálnom kell őket, és ez nem mindig könnyű.”

Az Abel-díj mellé hatmillió norvég korona jár (ez 194 millió forint), amit május 21-én V. Harald norvég király ad majd át Oslóban.

Ha kíváncsi vagy egy előadására, akkor itt bele leshetsz egybe.

Ha érted is, amiről szó van, megoszthatnád velünk a lényegét.