Siker

Négy magyar orvos, akik mindent megváltoztattak

Kevés olyan találmány van, amiről tudjuk, hogy magyar kutatóhoz, orvoshoz köthető. Most mutatunk négyet, mindegyik meglepő, nagyszerű, és forradalmasította az életünket.

Kontaktlencse 

Akik használják, azoknak be sem kell mutatni, mennyire megkönnyíti az életet, milyen jó, hogy megszabadít a szemüvegviseléstől. Egészen az 1800-as évekig kellett várnunk, mire a szemészorvosok komolyan elgondolkodtak azon, hogyan lehetne a szembe helyezni a látásjavító eszközt. Gyártottak néhány lencsét igazi üvegből, de ezek merevek, vastagok voltak, és nagyon nem estek jól a szemnek. Az 1900-as években kezdtek újra foglalkozni a kontaktlencsék kifejlesztésével, és az egyik orvos, akinek a modern lencséket köszönhetjük, a magyar szemész, Győrffy István volt. Az 1930-as években ő kezdett el anyagokkal kísérletezni, olyat keresett, ami strapabíró, de elég rugalmas is. Végül megtalálta, és a hozzá való eljárást is kifejlesztette. Az orvos végül több tucatnyit legyártatott saját tervezésű  polimetilmetakrilát lencséiből, amelyekre 1951-ben szabadalmat is szerzett.

https://www.instagram.com/p/BZTbtXsDvp2/?taken-by=onlypictures13

Csökkenő szülési kockázat 

Azok a nők, akik nem otthon, hanem kórházban szültek az 1800-as években, sajnos ki voltak téve annak, hogy olyan orvosok vizsgálják meg őket, akik nem tudták, hogy előtte kezet kéne mosniuk. Elképesztő, mennyiféle kórokozót juttattak így a szülőcsatornába, ezzel veszélyeztették az anyák egészségét, életét. Abban a kórházban, ahol boncolásokat is végeztek, s aztán kézmosás nélkül vizsgálták az anyákat, tízszer többen haltak meg, mint a másik intézményben – ezt kezdte el vizsgálni Semmelweis Ignác, magyar orvos. Mindenki más előtt ismerte fel a problémát, és bécsi osztályán kötelezővé tette a klórvizes kézmosást. Bár meredeken csökkent a gyermekágyi láz, és mérhetően több édesanya maradt életben, a legtöbb orvos és kórházi dolgozó csak azon dohogott, hogy mennyi idejüket elveszi ez a „felesleges” kézmosás. A magyar orvost egyértelmű eredményei ellenére ki is rúgták a bécsi kórházból, ám Magyarországon elfogadták módszerét, és ezek után szinte teljesen felszámolták a gyermekágyi lázat.

https://www.instagram.com/p/BWAOK0CjIRX/?tagged=semmelweisignac

Új eljárások a nőgyógyászatban 

Míg Semmelweis a frissen szült anyáknak tette lehetővé, hogy végigkísérjék gyermeküket a felnövésig, azalatt Kézmárszky Tivadar szülész-nőgyógyász azért harcolt, hogy a méhben meghalt magzatokat minél kisebb kockázattal lehessen eltávolítani a méhből. A bent hagyott szövetek vérmérgezést, így anyai halálozást okoztak, ám az addig használt műszerek akkora kárt okoztak az anya testében, hogy sokan pont a műtétbe haltak bele. Kézmárszky doktor 1882-ben kifejlesztett egy olyan eszközt, aminek segítségével minimális sérülési kockázat mellett távolíthatták el a halott magzatot. Mindemellett forradalmasította a kórházi dokumentációt is, ami annak idején meglehetősen hiányos volt. Ma nem létezne kórlap, ha a doktor nem találja fel. Úttörő nőgyógyászként intravénás gyógyszerrel gyógyította a gyermekágyi lázzal bajlódó anyákat, megalapította a bábaképző intézetet, előkészítette a bábatörvényt, az oktatáshoz tankönyvet is írt.

https://www.instagram.com/p/BZTbuJnDazM/?taken-by=onlypictures13

Hatékony küzdelem a TBC ellen 

Az 1800-as években a TBC, vagy ahogy annak idején nevezték, a gümőkór sajnos még a népbetegségek között szerepelt, és védőoltás sem volt ellene. Minél többen zsúfolódtak össze a nagyvárosok szállásain, minél kevesebb pénzük jutott tápláló ételre, annál jobban tombolt a járvány. A magyar Okolicsányi-Kuthy Dezső doktor megjárta külföldöt, így sokat tanult a megelőzésről és a kezelési lehetőségekről is. Módszerei közül sokat meghonosított, tájékoztatta a lakosságot a megelőzés lehetőségeiről, a betegeket szanatóriumokba, kórházakba terelte, és egy műtéti eljárást is kidolgozott a baktérium elpusztítására – saját édesapját is így gyógyította meg. Nagyban hozzájárult a budakeszi tüdőszanatórium megalapításához és vezetéséhez, illetve a Gyömrői Tófürdő kiépítéséhez, ahol a gyógyvíz mellett a klíma jó hatással volt a tüdőbetegekre.