Egészség

Hogyan hatnak ránk a frontok és miért?

Fáj a fejünk, szédülünk, ingadozik a vérnyomásunk, a figyelmünk, jeleznek a régi törések, recseg a gerinc: már megint front jön, sóhajtunk fel. Az időjárás hatásai alól nem tudjuk kivonni magunkat, még az állatok sem, de a jó hír, hogy azért mérsékelhetjük a tüneteket.

Természetesen egyénenként változó, mennyire vagyunk frontérzékenyek. Vannak, akik meg sem érzik sem a hideg-, sem a melegfrontot, mások a légkör apróbb rezdüléseire is reagálnak. Megint mások csak a hidegfronttól kapnak fejgörcsöt, valakik pedig csak a melegfront hatására dőlnek hamarabb ágyba. Mivel az országunkat évente átlagosan száz front érinti, aki érzékeny rájuk, bizony gyakran szenvedhet a megváltozó légnyomástól, hőmérséklettől, páratartalomtól, széltől, ionösszetételtől.

Fotó: iStock.com/V_Sot

Fotó: iStock.com/V_Sot

Na de mi az a front?

Vilhelm Bjerknes norvég meteorológus 1920-as években tett megfigyelései óta használjuk egyáltalán a front szót az időjárás megváltozásakor történő légtömegek cserélődésére. Hiába élünk városokban, fedett, fűtött-hűtött házakban, a természet körforgásából nem tudjuk kivonni magunkat, ahogy minden élőlény a Földön, úgy mi is érzékeljük az időjárás változásait, sőt, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni hozzájuk. Akinek ez nehezebben megy, vagy eleve krónikus betegséggel küzd, rosszabbul viselheti a folytonos változást. Ha melegfront jön, akkor a vérnyomásunk csökken, a pulzusszámunk megemelkedhet, a migrénes és zöldhályogos panaszok is felerősödhetnek, a nagy pozitív ionok megszaporodása miatt lassabbak lehetünk. Hidegfront esetén a görcshajlam nő meg – no és a szülési kedv –, gyakoribbak az ízületi és asztmás panaszok, az ionok miatt ingerültek lehetünk. Kettős fronthatáskor mindkét fajta tünetek jelentkezhetnek, csökkenhet a koncentrációs képesség, alvászavarok fordulhatnak elő.

Hogyan előzzük meg a tünetek kialakulását?

Minél gyengébb az immunrendszerünk, minél több a stressz az életünkben, annál rosszabbul reagálhatunk a frontokra. Ha kiegyensúlyozott a lelki életünk, egészséges étrendet követünk, és rendszeresen sportolunk, a frontok miatti alkalmazkodás kevésbé viseli meg a szervezetünket. A magas kálium- és magnéziumtartalmú ételek, mint az alma, a banán, a szőlő, a kukorica, az olajos magvak vagy a krumpli, csökkenthetik a tüneteket. Idegrendszerünk a B-vitaminoktól erősödhet, hangulatunkat az őszi–téli időszakban kedvezően befolyásolja a megfelelő D-vitamin-bevitel, de a C- és E-vitaminok, illetve a cink is jó hatással lehetnek. Ha front közeledik, figyeljünk arra, hogy könnyen emészthető ételeket együnk, és legyen meg a napi minimum két liter folyadékbevitelünk is. Ha tudjuk, hogy nehezebben koncentrálunk, görcsökre vagyunk hajlamosak, vigyázzunk a közlekedésnél, a vezetésnél, a veszélyesebb sportoknál. Sokak szerint minél többet vagyunk a szabadban, annál jobban megszokjuk az időjárásváltozásokat, és hozzájuk edződünk. A stresszt különböző mozgásformákkal, masszázzsal, illóolajokkal, gyógynövényekkel oldhatjuk.

Fotó: iStock.com/primipil

Fotó: iStock.com/primipil

Az állatok is megérzik

Sokan úgy vélik, az állatok biztosabban jelzik előre a frontokat, mint a meteorológusok. Amikor a hangyák nagyon törnek befelé a lakásba, valószínűleg eső lesz, ha a madarak elhallgattak odakint, akkor forduljunk vissza az esernyőnkért. Gyakori, hogy a szamarak bőgése, a lovak viselkedése is előre jelzi a változást, de a fecskék alacsony röpte vagy kisállataink passzivitása, esetleg idegessége, elbújása is figyelemfelkeltő lehet. Felelős gazdiként arra is fel kell készülnünk, hogy nemcsak mi, de háziállatunk is érzékeny lehet a frontokra.