Egészség

A dietetikus válaszol – mit együnk, ha hosszú életre vágyunk?

Míg néhány évszázaddal ezelőtt az emberek várható életkora alig haladta meg az 50 évet, ma már a fejlett országokban az sem ritka, hogy valaki megéri a 90–100 éves kort. Vagyis viszonylag rövid idő alatt csaknem megduplázódott ez a szám. De vajon mi a felső határ és mit tehetünk annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljünk hozzá? Vági Zsolt dietetikus, coach segítségét kértük a témában.

Az öregedéskutatással foglalkozó szakemberek szerint egyáltalán nem irreális elképzelés, hogy pár évtized múlva sokkal többen érjük el a ma még matuzsálemiként emlegetett kort. Az öregedéskutatók mellett a genetikusok is régóta foglalkoznak a témával, hogy vajon meddig mehet el ez a szám. Az sem utolsó szempont azonban, hogy a gének és az orvostudomány fejlődése mellett van-e valami, amit mi, átlagemberek is tehetünk azért, hogy minél tovább éljünk, lehetőleg egészségesen. Vági Zsolt dietetikus, coach szerint egyértelműen van: életmódunkkal és táplálkozásunkkal is megnövelhetjük éveink számát, és ami ennél is fontosabb, az egészségben eltöltött éveinket.

Fotó: Ridikül.hu

Fotó: Ridikül.hu – Vági Zsolt

Milyen arányban befolyásolhatja életünk hosszát a táplálkozásunk?

Az élet hossza rengeteg tényezőtől függ, ami biztosan állítható, hogy az egészséges táplálkozás és életmód segít abban, hogy a belénk kódolt leghosszabb élettartamot el tudjuk érni és ezt hosszú időn át egészségben élvezhessük. Megfordítva viszont igaz az, hogy az egészségtelen táplálkozás és életmód – különböző betegségek rizikófaktoraként – hozzájárul a korai halálozáshoz.

Mire alapozzuk ezeket a feltevéseket? Vannak konkrét eredmények?

Ezek a feltevések már nutrigenetikai és nutrigenomikai vizsgálatokkal is alátámaszthatók, azonban a legfontosabb bizonyítékok azok a társadalmak, ahol a kultúra része a fejlett nyugati országokra jellemző étrendnél egészségesebb táplálkozási forma. Ezekben az országokban gyakran nagyságrendekkel kisebb arányban fordulnak elő olyan betegségek, mint pl. az elhízás, a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség, amik mind hozzájárulnak a korai halálozáshoz.

Ha valaki élete során nem sokat foglalkozott a helyes táplálkozással és az egészséges életmóddal, idősebb korban is elkezdheti?

A prevenciónak több szintje van, hozzátartozik az is, amikor már az esetlegesen kialakult betegségek gyógyításáért vagy súlyosbodásuk megelőzéséért érdemes életmódot váltani. Természeten ilyenkor is fontos, és nincs felső korhatár, ami után ne lehetne változtatni. A módja azonban teljesen egyén- és helyzetfüggő. Mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy miben tér el a jelenlegi életmód a kívánatostól. Az első lépés tehát annak a felismerése, hogy valamin változtatni kell. De például a mozgással eltöltött idő növelése nagyon jó első lépés lehet bárki számára.

Melyek a legfontosabb szabályok, amelyeket be kellene tartanunk?

Általánosságban a több nyers és teljes értékű étel, a kevés egyszerű szénhidrát, a mértékletes hús- és tejtermékfogyasztás és a finomított, feldolgozott ételek kerülése, valamint a gyakoribb mozgás a legfontosabb szempontok.

Fotó: iStock.com/ViewApart

Fotó: iStock.com/ViewApart

Mit tartalmaz az ideális étrend és mi az, amit feltétlenül el kell kerülnünk?

Az ideális étrend lényege, hogy az egyén szükségleteihez mérten minden tápanyagot megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmaz. Ebben fontos szerepük van a teljes értékű gabonáknak, nyers zöldségeknek, gyümölcsöknek, hüvelyeseknek, olajos magvaknak, hidegen sajtolt növényi olajoknak és kevés állati eredetű terméknek is. Kevés olyan élelmiszer van, amit örökre ki kell tiltani az étrendből, hiszen nem jelent egészségi kockázatot, ha mondjuk csak havonta egyszer fogyasztjuk azokat. A legfontosabb a finomított szénhidrátok, azaz a cukor, fehér liszt és a belőlük készült termékek fogyasztásának csökkentése. Összességében érdemes kerülni minden olyan terméket, amiben semmi hasznos tápanyag nincs, csak cukorból, fehér lisztből és zsírból állnak. Ilyenek például a péksütemények és a cukrozott üdítőitalok.

Mit fogunk tapasztalni, ha megváltoztatjuk az étrendünket, és mennyi idő elteltével számíthatunk erre a változásra?

Előfordulhat, hogy az új életmód bevezetése után már néhány nappal sokat változik a közérzet, megszűnnek az emésztési zavarok, a puffadás, a bőr állapota is gyorsan javul és az anyagcsere kisebb terhelése miatt energikusabbnak is érezzük magunkat, jobban bírjuk a fizikai és szellemi terhelést.

A vegetáriánus vagy vegán étrend jó választás lehet?

A legtöbb ezzel foglalkozó kutatás egyértelműen állítja, hogy a jól összeállított ovo-lakto vegetáriánus étrend járulhat hozzá leginkább az egészségben eltöltött életévek számának növekedéséhez, természetesen az életmód egyéb olyan fontos tényezőivel kiegészítve, mint stresszkezelési szokások megváltoztatása és a gyakori mozgás. A túlzott hús- és állati eredetű élelmiszer fogyasztásának pedig egyértelmű az egészségkárosító hatása. Sok újabb táplálkozási ajánlás azt javasolja – ha nem is térünk át teljesen a vegetáriánus életmódra –, hogy csökkentsük a húsfogyasztást heti 2-3 alkalomra.

Mi a helyzet életmódunk más vonatkozásaival? Gondolok itt a mértékkel, de rendszeresen fogyasztott alkoholra vagy a cigarettára?

A fent említett függőségek vagy szokások önmagukban is egészségromboló hatásúak, ráadásul a táplálkozás egészségvédő hatását is csökkentik. Ebből is látszik, hogy az egészséges életmódhoz elválaszthatatlanul hozzátartozik a napi mozgás – de legalább a séta –, a különböző károsító magatartások elkerülése és a stresszkezelés is.

A témával bővebben is foglalkozik a Ridikül ma 17 órakor kezdődő Cél a száz év?! című adása. A stúdióban beszélget dr. Vellai Tibor, Vági Zsolt, dr. Peták István, valamint meglepetés hölgyvendégünk.

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.