Konyha

Gasztroutazás hazánkban: „hadi rántotta”, dödölle, sztrapacska és a Vértes tüzes lehelete

Amikor külföldre utazunk, akkor általában az ételek miatt is nagyon várjuk az utazást. Gondoljunk csak Görögországra, Olaszországra, Japánra vagy éppen Franciaországra, azonban hazánkban is vannak ételek a gulyáson túl. Itthon legalább annyi ételkülönlegességet találunk, mint bármelyik külföldi országban. Kóstoltuk már őket?

Képzeljük el, hogy kiveszünk 3 nap nyári szabadságot, és bármerre is megyünk, valami kivételesen finomat fogunk enni.

A győri ecetes hal

Az amúgy csodálatos város a nevezetességeken és a baletten kívül az ecetes halról is híres. Panni hírszerkesztő kolléganőm mesélte, hogy bizony klasszikus győri hagyomány az ecetes hal. A rántott halat hagymával együtt ecetbe mártják és így fogyasztják. Szakszóval marinírozzák. Ha legközelebb rántott hal az ebéd, akkor próbáljuk ki eme elkészítési módját is!

https://www.instagram.com/p/BGKLBAiM4Ye/?tagged=eceteshal

Kanizsai dödölle

Minden gőzmozdony Kanizsára megy, ez már biztos, és az is, hogy ha ott járunk, akkor „egy tál dödölle” minimum jár nekünk. De vajon tudjuk-e, hogy pontosan milyen is ez az étel? Nemzeti érték, abszolút magyar találmány, és az országban több helyen is elkészítik, csak más-más néven kell keresni. Például Somogyban gánicának nevezik, de Szabolcs megyében, a Mátra környékén és Palócföldön is megtalálható. A ganca, azaz dödölle egy rendkívül magas szénhidráttartalmú étel, amit régen a földeken kora reggel fogyasztottak az emberek, hogy legyen erejük az egész napos fizikai munkához.

Hozzávalók:

  • 1 kg burgonya
  • 30 dkg liszt
  • 3 közepes fej vöröshagyma
  • 15 dkg sertéstepertő
  • 7 dkg sertészsír
  • 0,7 liter tejföl

Elkészítés:

Megmossuk, megpucoljuk a burgonyánkat, majd nagyobb darabokra vágjuk és feltesszük főni. Annyi vizet teszünk a fazékba, hogy pont ellepje a krumplit. Sózzuk. Miközben főnek a burgonyák, egy serpenyőben felolvasztjuk a zsírt, és máris pirulhat a vöröshagyma. A megfőtt krumplit áttörjük, és annyi lisztet adunk hozzá, amennyit felvesz. Az egésznek olyannak kell lennie, mintha pudingot készítenénk. Kicsit „folyós”, kicsit főzelékes jellegűnek. Ezután egy evőkanállal kiszaggatjuk a masszát, és olajon megpirítjuk. Tálalásnál adhatunk hozzá pirított hagymát, pirított gombát, tepertőt vagy tejfölt. Van, aki azonban úgy készíti, hogy leszűri a megfőtt krumplit (nem önti ki a vizet, amiben főtt), hozzáadja a lisztet, majd a vizet. Így tudja korrigálni, hogy a lehető legjobb legyen a massza állaga. Egyszer érdemes mind a kétféle módon elkészíteni, és nem érdemes kihagyni a szeptember 8. és 9. között levő Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivált. A hagyományos zalai ételen kívül kiváló borokkal, népi játszótérrel és koncertekkel várják az érdeklődőket. A bátrabbak akár be is nevezhetnek a versenyre.

https://www.instagram.com/p/BToc44jBouc/?tagged=d%C3%B6d%C3%B6lle

„Hadi rántotta”

Harula, lepcsánka, tócsni, bandurák, bere, beré, berét, berhe, bodag, bramborák, cicedli, cicege, enge-menge, görhöny, huláble, kremzli, krumplibaba, krumplimálé, krumpliprósza, lapcsánka, lapotya, lapotyka, lapsi, lepkepotyi, mackó, macok, matutka, nyist, pacsni, pacsa, placki, ragujla, recsege, röstiburgonya, rösztike, taccs, tócsi, toksa – ez mind-mind egy étel, bár ahány neve van, legalább annyiféleképpen készítik el. Csak a találékonyságunk szabhat határt a variációknak. A tócsni tájegységenként, családonként változik, ezért nézzük meg az alapreceptet.

Hozzávalók:

  • fél kg burgonya
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 3 evőkanál finomliszt
  • 1 evőkanál sertészsír
  • só, bors (ízlés szerint)

Elkészítés:

Megmossuk, pucoljuk a krumplit, és lereszeljük. Egy kis serpenyőben az apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát megpirítjuk, majd hozzáadjuk a krumplihoz. A lisztet, sót, borsot se feledjük el! Bekapcsoljuk a sütőnket, előveszünk egy tepsit, amit kizsírozunk, és beletesszük a krumplis masszát. A tetejét egy kis olajjal vagy olvasztott zsírral meglocsoljuk. Fóliával letakarjuk, kb. 30-40 percig 200 fokon sütjük. Ha azt szeretnék, hogy a teteje megpiruljon, akkor levesszük a fóliát a tetejéről, és kb. 15-20 percig sütjük. Kínálhatunk mellé tespiben sült húsokat, pörköltet és mindenféle mártást is.

Fotó: iStock.com/gkrphoto

Fotó: iStock.com/gkrphoto

Sztrapacska

A sztrapacska alapvetően egy szlovák étel, azonban már-már nálunk is honosnak számít. A Nyírségben például csírásgaluska néven is ismerik, de használatos még a nyögő, nyögvenyelő kifejezés is. Itthon sokan összekeverik a juhtúrós galuskával, amelyben a káposzta helyett juhtúrót és a hús helyett többnyire sült szalonnát tesznek a tésztára. Lássuk, hogyan készül!

Hozzávalók:

  • 1 kg krumpli
  • 45 dkg liszt
  • 25 dkg juhtúró
  • 4 dl tejföl
  • 25 dkg füstölt szalonna
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 2 tojás
  • só, bors, kapor (ízlés szerint)

Megtisztítjuk a burgonyát, és a lehető legapróbbra reszeljük, eközben a krumpli levet enged (ezt tartsuk meg). Jöhet a liszt, a tojás és a fokhagyma. Ebből készítjük a jó kis tésztánkat, amit a forrásban levő vízbe evőkanállal beleszaggatunk. Ha feljött a víz felszínére, akkor szalonnazsírral kikent edénybe tesszük. Ezután jöhet a juhtúró, a tejföl s végül a kapor vagy petrezselyem, és természetesen az apróra kockázott pirított szalonna.

Fotó: iStock.com/eskymaks

Fotó: iStock.com/eskymaks

A Vértes tüzes lehelete

Mi, magyarok (főleg a férfiak) szeretjük a csípőset, ezért biztosan nem fogunk csalódni, hogyha megkóstoljuk a csíkvarsai bivalyerős csípős szalámit. Amelyik legény kiállja ezt a próbát, nemcsak a hölgyek szívét dobogtatja meg, hanem hozzájárulhat a kipusztulóban lévő mocsári-lápi növények, állatok élőhelyének fenntartásához is. Ez a szalámi a Csíkvarsai-réten legeltetett szürke szarvasmarhából készül, mely fajta már a honfoglalás idején is nálunk legelészett.