Siker

Különleges képességű csodagyerekek

Időnként hallani olyan híreket, amik arról szólnak, hogy egyes gyerekek korukat meghazudtoló képességekkel bírnak. Háromévesen olvasnak, hétévesen műtenek, kétévesen már idegen nyelvet tanulnak. Ők a csodagyerekek.

Ha egy kicsit pontosabban szeretnénk fogalmazni, akkor a pszichológiai kutatások irodalmában a „csodagyerek” kifejezés olyan személyeket takar, akik tízéves koruk alatt már felnőtteket megszégyenítő teljesítményt nyújtanak valamilyen tudományban, művészetben vagy sportágban. A csodagyerekek ritkák, egyes területeken pedig nem is léteznek. Az azonban, hogyha valaki csodagyerek, állítólag nem jelenti azt, hogy különleges képességei felnőttkorában is megmaradnak.

Zenecsodák

Nem kell nagyon kutatnunk a tanulmányainkban, ha a zene világára gondolunk, bizonyára mindannyian rávágjuk, hogy Wolfgang Amadeus Mozart is ilyen csodagyerek volt. A gyermek Wolfgang érdeklődését hamar felkeltette a zene, gyakran töltött hosszú órákat a zongora mellett. Négyéves volt, amikor az apja elkezdett neki kisebb zongoradarabokat tanítani. Állítólag egy óra alatt megtanult egy teljes szonátát, fél óra alatt pedig egy menüettet. Olyan gyorsan haladt előre, hogy ötéves korában már kisebb zongoradarabokat gondolt ki, amiket bemutatott apjának, aki papírra vetette azokat.

De csodagyereknek számított a zene területén többek között például az amerikai származású hegedűművész és karmester, Yehudi Menuhin is, aki hároméves korában kezdte a hegedülést, hétévesen mutatkozott be a közönség előtt, és tizenegy évesen már a Carnegie Hallban játszotta Beethoven hegedűversenyét.

Bruno Walter és Yehudin Menuhin, Yehudin Menuhin Fotó: WIkipédia/German Federal Archives,RRauction

Bruno Walter és Yehudin Menuhin, Yehudin Menuhin
Fotó: WIkipédia/German Federal Archives,RRauction

Sakkcsodagyerekek

Az egyik legismettebb sakkozó, Bobby Fischer, az amerikai sakknagymester és sakkvilágbajnok is csodagyerekként nőtt fel. Nem is csoda, hiszen már egész fiatalon kitűnt a tehetsége, az első komoly játszmáját 1951 januárjában, nyolcévesen játszotta egy sakkmesterrel; igaz, ezt még 15 perc alatt elvesztette. 1956-ban azonban Amerika legfiatalabb ifjúsági bajnoka lett. 1958-ban, 15 évesen pedig már sikert sikerre halmozott. Fischer a sakktörténelem addigi legfiatalabb nagymestere lett. Ezt sokáig csak Polgár Judit és Lékó Péter tudta megdönteni. Fischernél már a középiskolában 180 feletti IQ-t mértek.

És ha már szóba került Polgár Judit: a magyar sakkozó és nemzetközi nagymester a sakktörténet legjobb női sakkozója. Egyedülálló, hogy 12 éves korától 26 éven keresztül a felnőtt női világranglista első helyezettje volt, ez a férfi- és a női világranglistát tekintve is rekordnak számít mind az életkorát, mind pedig a világelsőség hosszát tekintve. A nemzetközi nagymester címet a férfiversenyeken játszva 15 éves és 4 hónapos korában szerezte meg, ami akkor világcsúcs volt; Bobby Fischernek ez csak egy hónappal idősebb korában sikerült.

Matematikai csoda

Carl Friedrich Gauss német matematikus, természettudós és csillagász is csodagyereknek számított. A legenda szerint tehetsége már hároméves korában megmutatkozott, amikor fejben kijavított egy összeadási hibát, amelyet apja akkor vétett, amikor papíron számolta a pénzügyeket. Még csak tinédzser volt, amikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte, és 21 évesen fejezte be élete fő művét, a Disquisitiones Arithmeticae-t, ami döntő szerepet játszott a számelmélet tudományágként való megszilárdulásában, és máig formálja ezt a területet. Csillagászként kiszámította a Naprendszer legnagyobb kisbolygója, a Ceres pályáját, és kidolgozta a perturbációelméletet. És ez még csak alig valami, amit Gauss kiszámolt vagy felfedezett. Munkásságának elismeréseként „a matematika fejedelme” névvel illetik.

Neumann János magyar matematikus is ebbe a körbe tartozik. Az 1903-ban született Neumann János már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, majd 1913-ban szülei beíratták a híres Fasori Evangélikus Főgimnáziumba, 1921-ben pedig beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habernél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.

Neumann János Fotó: Wikipédia/Public Domain

Neumann János
Fotó: Wikipédia/Public Domain

A témával Csodagyerekek címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül ma is 17 óra 10 perckor kezdődő adása. A stúdióban beszélget Szirtes Marcell, Wesser Patrik és Szabó Andris, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.