Egészség

A zajok eredete

Egészen a 19. századig, a gépek felfedezéséig csend volt a földön, legfeljebb a harangszó törte meg a nyugalmat, s tavaszi, nyári éjszakákon az égdörgés. Más zajt mit ismerhettek volna őseink, hiszen a természet alapvetően csendes.

„Mára a Zaj győzedelmeskedett és korlátlanul uralkodik az emberi érzéken” – írja Luigi Russolo: A zajok művészete cím tanulmányában. És tényleg. A 21. század emberének már ismeretlen a csend, a teljes csend, hiszen ha nem kívülről tör be az otthonába, akkor bent keletkezik, háztartási eszközeink keltik.

Mégse kárhoztassuk a zajokat, hiszen ugyanolyan fontos része az életünknek, mint a csend, nélküle nem tudnánk még tájékozódni sem. Szükségünk van a zajokra, mivel nemcsak ártalmasok lehetnek, de néha kifejezetten jótékony hatással vannak szervezetünkre, stimulálják az agyunkat, és ami a legfontosabb, leginkább a hangok segítségével kommunikálunk egymással, azaz a beszéddel.

Fotó: iStock.com/g-stockstudio

Fotó: iStock.com/g-stockstudio

Zajszennyezés

A túl sok, túl hangos zaj azonban komoly károkat képes okozni az emberi szervezetben. A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk. A halláskárosodás, melyet a 140 decibel feletti hanghatás okozza nem a legsúlyosabb károsodás, amit az ember elszenvedhet, hiszen a zajszennyezés stresszt, fáradékonyságot, mentális instabilitást okozhat. A folyamatos stressz, melynek a háttérzajoknak köszönhetően vagyunk kitéve, felőrli az emberi idegrendszert. Már nem is tudjuk, nem is értjük, miért vagyunk folyton idegesek és nyugtalanok.

Budapest Európa harmadik leghangosabb városa, Magyarországon pedig becslések szerint kétmillióan élnek folyamatos zajszennyezésben nemcsak a nagyvárosok, de a kisebb, főútvonal menti települések lakói is, akik a teherautók és kamionok extrém hangos zaját kénytelenek elviselni. Ezt nemcsak a tüdejük, de az idegrendszerük is megsínyli, nem is beszélve azokról a rezgésekről, amelyek ilyenkor keletkeznek, és a füldugó nem nyújt ellenük védelmet. Nehezebben koncentrálunk huzamosabb ideig, növekszik a reakcióidő, magas vérnyomás és emésztési zavarokat is okozhat a folyamatos, erős háttérzaj.

Nemcsak ránk, emberekre, de az állatokra is elképesztően káros ez a rengeteg hang, például az énekesmadarak párcsalogató énekét is elnyomja, ezért ők egyszerűen leszoknak erről a tevekénységről. A tenger alatt élő emlősök is tized akkora hatékonysággal képesek kommunikálni egymással, mint korábban.

Fotó: iStock.com/tudumc

Fotó: iStock.com/tudumc

Tegyünk ellene

A csendre ugyanúgy szüksége van mindenkinek, mint a hangokra, éppen ezért ha sokat idegeskedünk, szorongunk, fáj a fejünk, nem tudunk aludni, próbáljuk ki a csendterápiát: miután hazaérkezünk, próbáljunk meg csendben lenni, ne kapcsoljunk be egyetlen hangos háztartási eszközt, hangberendezést sem. El sem hinnénk, hogy feltöltenek majd bennünket ezek a csendben eltöltött órák. Ha év közben konstans zajban élünk, érdemes évente legalább egyszer tényleg kipróbálni, milyen a valódi csend, mondjuk egy tanyán vagy egy erdei házban. A nyugalom sokkal jobban és hatékonyabban képes feltölteni az embereket, mint két hét egy zajos, víz melletti üdülőtelepen.

A témával bővebben foglalkozik a Ridikül ma, 17:10-kor kezdődő adása, melynek címe Zaj és csend határán. Vendégünk lesz Lesták Erzsébet, dr. Visnyei Orsolya, Malatinszky Zsófia és meglepetés férfivendégünk.

A tegnapi adást itt nézhetjük vissza.