Otthon

Mennyibe kerülnek a gyümölcsök? Megéri otthon termeszteni?

Nem fogyasztunk elég zöldséget és gyümölcsöt, még a tavaszi-nyári időszakban sem. Vajon miért? Mert nehezen hozzáférhető, vagy csak simán drága? De akkor miért veszik a japán milliomosok aranyáron?

A legújabb hóbort a gazdagok körében a különleges gyümölcsvásár. Hatalmasra nőtt, speciális körülmények között termesztett gyümölcsöket vesznek darabonként, külön díszcsomagolásban, és adják ajándékba vagy viszik haza lakásdísznek. Japánban a gyümölcsnek mint ajándéknak eleve erős kultúrája van, de a szupergazdagok szív alakú görögdinnyéi, ökölnyi eperszemei vagy golflabdányi szőlőszemei csak az elmúlt években jelentek meg. Az abszolút szenzációt az a sárgadinnye jelenti, aminek darabja nem véletlenül húszezer forint: úgy termesztik, hogy még véletlenül se érjen a gyümölcs a földhöz, speciális tápanyagkoktéllal nevelgetik, és igen, masszírozással, télen külön fűtéssel, nyáron külön hűtéssel kedveskednek neki, hadd nőjön nagyra és finomra.

Fotó: Unplash/Jez Timms

Fotó: Unplash/Jez Timms

Gyümölcsök itthon

Ha Magyarországon gyümölcsöt akarunk vásárolni, akkor két lehetőségünk van: hiszünk a hipermarketes, gyakran külföldről importált, viszonylag olcsó gyümölcsökben, vagy a piacra járunk a jó kis hazaiért. Nagyjából ugyanannyiba kerül mindegyik, leszámítva a szezonális akciókat. A különbség azonban jelentős: míg a piacon az éppen termő gyümölcsökkel találkozunk, addig a nagyobb boltokban már februárban vehetünk – félig zöld – epret, májusban narancsot és áprilisban sárgadinnyét. Frissen, nem fagyasztva. Ha nem akarunk tájékozódni arról, melyik országból hozták, mennyiért, milyen feketemunkásokat tartunk el a vásárlással, mennyi rovar- és gyomirtó szer, illetve gyorsérlelő került az egyébként egészséges gyümölcsre, akkor megvesszük szépen bedobozolva, és el sem sétálunk a piacig, és pláne nem szenvedünk a gyümölcstartással otthon. Pedig megérné.

Bio vagy nem bio?

A tudatos vásárlók igyekeznek olyan gyümölcsöket beszerezni, amelyek ha nem is ringtak olyan szép bölcsőben, mint japán luxustestvéreik, azért nagyjából védve voltak a vegyszerektől. Sok piacon találunk olyan standot, ahol valódi bionövényekhez juthatunk hozzá, ha szerencsénk van, nem is túl drágán – merthogy a normál gyümölcstermesztésnek is megvan a maga hagyománya, amit az idősebb emberek még jól ismernek. Ettől eltekintve azonban, ha címkézetten bio gyümölcsöt akarunk venni akárhol is, az sokba kerül, akár másfélszer vagy kétszer annyiba, mint a nem bio változat. Így ha nem akarjuk a gatyánkat is gyümölcsre költeni, érdemes a saját kezünkbe venni az irányítást, no meg az ásót, és elkezdeni gyümölcsöt termeszteni otthon.

Fotó: Unsplash/Neven Krcmarek

Fotó: Unsplash/Neven Krcmarek

Kertészet az otthonunkban

Akár egy kiskert vagy terasza is elég lehet ahhoz, hogy vegyszermentes, garantáltan jól tartott gyümölcsökhöz jussunk. A legtöbb faiskolában vagy kertészetben már lehet venni függőlegesen növő fákat, amelyek kis helyet foglalnak el, de illatos, édes gyümölcsöket hoznak. Az eper sem foglal sok helyet, évelő, csak öntözni és kacsolni kell, a málna és a szeder is szépen terem különösebb kertészkedési szakértelem nélkül, a gyümölcsfáknál és a bokroknál pedig a kártevőirtásra és a metszésre kell csak odafigyelni – és ez is megtanulható. Cserébe hosszú évekre el leszünk látva friss és garantáltan bio gyümölccsel, nem kell se piacra járni, se hipermarketbe, s leszámítva az egyáltalán nem lebecsülendő egyszeri kiadást, a továbbiakban tulajdonképpen majdnem ingyen elláthatjuk a családot friss finomságokkal.