Stílus

Kölni, piros tojás, pénz – megváltozott húsvéti hagyományok

Húsvétkor a fiúk régen vízzel, később kölnivel öntözték meg a lányokat, vagy öntözik a mai napig. Mert nem mindenki szereti ezt a hagyományt. Ahogy a locsolkodásért kapott ajándék is változott az idők során: a piros tojást sok helyen felváltotta a pénz.

Gyerekkorunkban sokan sündörögtünk a húsvét előtti napokban édesanyánkkal a konyhába. Sütöttük a tavaszváró süteményeket, sonkatekercset és töltött tojást készítettünk a locsolkodóknak, meg persze piros tojást festettünk. Eszünkbe sem jutott csokit venni a boltban, mindenki, aki húsvétkor betért hozzánk, festett tojást kapott: pirosat, kéket, zöldet vagy lilát. Viasszal díszítettük, vagy harisnyába tettük, mielőtt a festékes edénybe kerültek volna, vártuk, hogy megszáradjanak, majd izgatottan kínáltuk vele a rokonokat, szomszédokat, ha megtiszteltek bennünket az ünnep alkalmából.

Fotó: Freepik.com

Fotó: Freepik.com

Magyar hagyomány

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. Eszerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos (?) kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban már szinte mindenhol a finomabb formája az elterjedtebb, amikor egy locsolóvers elmondása és a kölnivel való locsolkodás után lehet kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást. Vagy csokitojást. Vagy pénzt.

A locsolás egyébként az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utalhat a keresztség jelére és tartalmára is. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Fotó: Freepik.com

Fotó: Freepik.com

Piros tojás, csokinyúl

A locsolásért cserébe tehát hímes, de legalábbis festett tojás jár(t) a fiúknak; elkészítésének többféle módja van. Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a menstruációs vért is jelképezi, mint a női termékenység jelét, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék is lehet húsvétkor válaszként a locsolásra, ami a férfi termékenyítő mivoltára utalhat.

A csokitojás pedig az egyszerűbb megoldása ennek a hagyománynak: nem kell a konyhában pepecselni vele, megvesszük, odaadjuk, és készen is vagyunk, mindenki mehet a maga dolgára. Ennél már csak az az egyszerűbb megoldás, amikor pénzt csúsztatnak a locsolkodó zsebébe. Termékenység ide, néphagyomány oda. Persze általában a legkisebbek kapnak egy kis zsebpénzt a locsolkodásért cserébe, ami minden bizonnyal jól is jön nekik. Hogy ki mekkora összeggel jutalmazza a gyerekeket ezért, az megintcsak egyénfüggő.