Csillagok

Noé bárkája magoknak, amit már használni is kellett

Egy világméretű katasztrófa során könnyen előfordulhat, hogy végérvényesen megsemmisülnek akár egész kontinensek élelmiszerkészletei. Azért, hogy az emberiség vagy akár országok ne maradjanak vetőmag és táplálék nélkül, ma már szupertitkos magbankok őrzik mindazt, amely vetőmag a Földön megtalálható.

Lassan tízéves az a hipermodern, félig-meddig titkos, de maximálisan védett magbank, amelyet a Spitzbergákon építtettek a skandináv országok azért, hogy bármilyen természeti vagy társadalmi katasztrófa esetén is legyen lehetősége az emberiségnek újra táplálékot termeszteni magának. Röviden, mint Noé bárkájában az állatok, itt a világ minden vetőmagjából tárolnak biztonsági tartalékot. A Spitzbergák Nemzetközi Magbunkert 2006-ban kezdték építeni a svéd, a dán, a norvég, az izlandi és a finn állam megbízásából. A kijelölt helyszín a természetileg abszolút védett helyen lévő Spitzbergák egyik homokkőhegyének mélyén található. A 120 méteres mélységben, ahol a raktárak rejtőznek, a föld mindig fagyott, a sziget elhelyezkedésének köszönhetően pedig mentes a tektonikai mozgásoktól vagy a tengerszintváltozástól: vagyis több száz évig sem földrengések, sem tengerszint alá süllyedés nem fenyegeti az objektumot. És hogy mit tárolnak a magbankban? Minden olyan vetőmagtípust, amely a Földön előforduló haszonnövényekből fellelhető. A magbank(ok) nem titkolt célja, hogy megoldást nyújtsanak az éhínség ellen minden olyan katasztrófa esetére, amikor járványok, természeti csapások vagy háborúk miatt országok vagy akár egész földrészek élelmezése és mezőgazdasága kerülne veszélybe.

Fotó: Mari Tefre/Svalbard Global Seed Vault

Fotó: Mari Tefre/Svalbard Global Seed Vault

A magbankokról

Az első magbank gondolata még az 1800-as évek végén merült fel, amikor (talán nem véletlenül) egymással párhuzamosan Amerikában és Oroszországban is raktározni kezdték a vetőmagokat valamilyen krízishelyzet esetére. Ma már viszonylag sok (kb. 1300) magbank működik szerte a világon, többek között hazánkban is. A tápiószelei Pannon Magbank „a hazánkban vadon élő őshonos flóra mintegy 50 százalékának, azaz 800 fajnak a begyűjtését és magbanki tárolását vállalta fel”. A magbankok létjogosultságát bizonyítja, hogy az említett Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerhez 2015 szeptemberében fordult először ország, méghozzá Szíria segítségért. Aleppó bombázásakor ugyanis a termőföldek is megsemmisültek. A Szíria által elhelyezett 320 mintatartó dobozból 130-at kikértek, azaz közel 116 000 magmintát használtak fel a mezőgazdaság újjáélesztésére. Idén februárban szerencsére a hiányzó minták java része újra pótlásra került, hiszen Szíria a 2015-ös akciónak köszönhetően pótolni tudta terméketlenné vált földterületeit. A most beküldött minták 14 000 vetőmagmintát tartalmaztak.

Mari Tefre/Svalbard Global Seed Vault

Mari Tefre/Svalbard Global Seed Vault

Atombiztos helyen, –18 Celsius-fokon

A világ legnagyobb magbankjában szinte minden számítógép-vezérelt, a minták állandó –18 Celsius-fokos hőmérsékleten vannak eltárolva. A 120 méter mélységben lévő, méternyi széles betonfalak extrém nyomást is kibírnak, és elvileg akár több száz évig is szavatolják a minták életképességét. Közel 4,5 millió különböző magtípust tárolnak a rekeszekben, amelyek a Fülöp-szigetektől Magyarországig a világ számos pontjáról érkeztek. A múlt hónapban egyébként az Egyesült Királyság, Hollandia, Fehéroroszország, Mexikó, Bosznia-Hercegovina, Myanmar, India, Pakisztán, Libanon és Marokkó mintái érkeztek a bázisra. Az adatbázisukban rákerestünk egyébként a hazai mintákra, és 25 Magyarországhoz köthető növénytípust találtunk, többek között: búza, csicseriborsó, lencse, árpa, körömvirág, kukorica, tátorján (káposztaféle) stb.