Csillagok

Demenciához vezethet a marsi utazás az űrhajósoknál

A kozmikus sugárzásnak való kitettségük miatt fennállhat a hosszú távú agykárosodás, de akár még a demencia kialakulásának veszélye is a Marsra utazó űrhajósoknál egy frissen ismertetett tanulmány szerint.

A Kaliforniai Egyetem irvine-i részlegének (UCI) a „space brain”, vagyis az „űragy” nevű jelenséget kutató tudósai rágcsálókat tettek ki nagy energiájú töltött részecskéknek – teljesen ionizált oxigénnek és titánnak – az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrsugárzási laboratóriumában New Yorkban. Ezek a részecskék nagyban hasonlítanak a kozmikus sugárzásban lévőkhöz, amelyek bombázni fogják az asztronautákat a hosszú űrutazásokon – olvasható a Scientific Reports című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban – adta hírül az MTI.

Charles Limoli, az UCI orvosi karának sugárterápiás onkológiával foglalkozó professzora szerint fél évvel később még mindig jelentős mértékű gyulladást és idegsejt-károsodást észleltek az állatok agyában. Képalkotó eljárások feltárták, hogy az állatoknál romlott az agyi ideghálózat állapota az idegsejtek dendrit nevű nyúlványai és az ezeken elhelyezkedő „tüskék” számának csökkenése miatt, ami megzavarta az agysejtek közötti jelátvitelt.

Képünk illusztráció. Fotó: Unsplash/ NASA

Képünk illusztráció. Fotó: Unsplash/ NASA

A tudósok az állatok tanulási és emlékezőképességét vizsgálva gyenge eredményeket mértek, és azt is észlelték, hogy a sugárzás hatással volt a rágcsálóknál a félelem felszámolására, vagyis arra a folyamatra, amelynek során az agy elnyomja a korábbi kellemetlen és stresszes képzettársításokat. Ez a képesség teszi lehetővé például, hogy valaki újra örömmel menjen vízbe, miután korábban majdnem belefulladt.

„Nem jó hírek ezek az űrhajósoknak, akiket két 2-3 évig tartó utazásra küldenének a Marsra és vissza” – fogalmazott Charles Limoli. A tudós szerint az űrbéli környezet páratlan kockázatokat jelent az asztronauták számára. A kozmikus sugárzásnak való kitettség zavarok egész sorához vezethet a központi idegrendszerben a küldetés alatt, és ezek jóval az űrutazás után is fennállhatnak – mondta. E zavarok között említette a memóriaromlást, a szorongást, a depressziót és a döntésképesség romlását.

Charles Limoli részleges megoldásként olyan Mars-űrhajók tervezését javasolta, amelyeknek egyes – például az alvásra és a pihenésre szánt – helyiségeit megerősített pajzs védi a kozmikus sugárzástól. „Bár ezek a nagy energiájú részecskék így is, úgy is áthatolnak a hajón, nincs igazán mód elbújni előlük.”

Az Egyesült Államok legkorábban a 2030-as évek elejére embert akar küldeni a Marsra, ezt Barack Obama elnök legutóbb épp a héten, a CNN hírtelevízió honlapjára írt vezércikkében nyomatékosította.

Egyesült Államok: Obama elnök szerint az amerikaiak 2030-ig eljutnak a Marsra

Az amerikai elnök a CNN hírtelevízió honlapjára írt vezércikket, amelyet az amerikai sajtó más orgánumai is széles körben idéznek. Az elnök arról az ambiciózus tervről számol be, miszerint az Egyesült Államok a legkorábban a 2030-as évek elejére amerikai űrhajósokat küld a vörös bolygóra. „Kijelöltük Amerika űrhajózási történetének következő világos célját: a 2030-as évekre embereket küldünk a Marsra, és biztonságban vissza is hozzuk őket a Földre” – írja az elnök, s hozzáteszi, hogy a távlati cél: egy napon hosszabb ideig tartózkodni a távoli bolygón.

Fotó: Unsplash/ srikanta H. U.

Fotó: Unsplash/ srikanta H. U.

 

Barack Obama már korábban is beszélt arról, hogy hisz abban: még az ő életében emberek utaznak majd a Marsra. 2010-ben a floridai Kennedy Űrközpontban elmondott beszédében jelentette be azon terveket, miszerint magánbefektetőkkel együttműködve a kormányzat megkönnyíti és magánszemélyek számára is elérhetővé szeretné tenni az űrutazásokat, s akkor fejtette ki, hogy a következő lépés a Marsra szállás lesz. „Arra számítok, hogy ez még az én életemben megtörténik” – mondta akkor Obama.

Mostani cikkében megerősíti, hogy a kormányzat szeretne „lökést adni a kormányzat együttműködésének magánbefektetőkkel”, egyúttal kiemeli annak fontosságát is, hogy kormányzása első hónapjaiban nagy összegeket fordítottak az űrkutatásra, s megerősítették a NASA űrprogramját, annak érdekében, hogy korábban soha nem látott mértékben „kutassuk naprendszerünket”.

„Egyszer majd, remélem, az unokáim ülnek majd a vállamon. S ugyanúgy fürkésszük majd a csillagokat, ahogyan azt az emberek az idők kezdete óta mindig is tették. De ahelyett, hogy tűkön ülve várnánk felfedezőink visszatérését, már tudni fogjuk, hogy, éppen a mostani döntéseink következtében, nemcsak azért mentek a világűrbe, hogy kikutassák titkait, hanem hogy ott is maradjanak – s ezzel jobbá tegyék a mi életünket itt a Földön” – fogalmaz Obama.

Obama elnök a héten – a Fehér Ház blogjának bejegyzése szerint – a pennsylvaniai Pittsburghbe utazik, a Carnegie Mellon Egyetem által szervezett, Határok című tudományos konferenciára, ahol várhatóan a világűr „újabb határainak” felkutatásáról beszél majd.