Siker

Közösséget az egymás mellett élőkből! – A Hallasd a hangod! közösségi zenei foglalkozás

Az Autonómia Alapítvány művészeti foglalkozásokat tart hátrányos helyzetű kistelepüléseken, telepeken, olyan helyeken, ahol kevés a szabadidő hasznos eltöltésére lehetőséget adó program. Az egyik ilyen művészeti foglalkozássorozat a Hallasd a hangod! közösségi zeneprojekt. Komenczi Bálinttal és Rózsa Balázzsal, a zenefoglalkozások vezetőivel beszélgettünk.

Egy-egy alkalommal 2-3 órán keresztül foglalkozunk a srácokkal ” – kezd bele Balázs, miután megkérdeztem, mégis hogyan kell elképzelni ezeket a foglalkozásokat? „Először akklimatizálódunk, kipakoljuk a hangszereket, majd beszélgetni kezdünk, bemelegítünk mindannyian.

Fotó: Siroki László

Fotó: Siroki László

Ha új helyszínre mennek, meg kell ismerkedniük egymással a foglalkozásvezetőknek és a helyi, általában 10 és 18 év közötti gyerekeknek. Ilyenkor a zenélés előtt van egy felvezető rész, ahol beszélgetnek, zenét hallgatnak, ritmusgyakorlatokat végeznek. „Szúcson, viszonylag későn kezdtünk el közösen zenélni, rengeteget beszélgettünk előtte. Ott azt igényelték.” –emlékszik vissza Komenczi Bálint. Maga a zene, a róla való beszélgetés és a hozzá kapcsolódó tevékenységek tökéletes eszköz arra, hogy elérjük célunkat és megszólítsuk a fiatalokat. Ez őket is érdekli és bennünket is.”

A zenélés egy rendkívül összetett tevékenység, mely során fontos kompetenciák fejleszthetők, sőt ha minden jól megy, a folyamat végén még egy új dal is születik. Ez azonban csak rendszeres jelenléttel érhető el.

Zene

„Településenként nagyon változó, hogy mennyire tudnak zenélni a gyerekek, vagy hogy egyáltalán találkoztak-e már zenei eszközökkel. Elektronikus és akusztikus hangszereket egyaránt használunk, hiszen a mai zenék így készülnek. Samplerrel, laptoppal, szintetizátorral, akusztikus gitárral, ütőhangszerekkel zenélünk, a lényeg, hogy mindenkinek legyen valami a kezében.” Egy alkalommal bemutattak egy többrészes dobfelszerelést, amit kipróbálhattak. Azt nagyon élvezték, mivel nagy, hangos és mindenki meg tudja szólaltatni elsőre.

És szöveg

Nem csak a zene, a nyelv is mindig erőteljesen jelen van, hiszen a szövegírás az egyik legfontosabb momentuma az együttműködésnek. A szöveg, mint az önkifejezés verbális formája is hangsúlyos szerepet kap: „Szeretnénk arra késztetni őket, hogy fogalmazzák meg a gondolataikat, de persze még odáig el is kell jutni.” próbálják az állampolgári tudatosságot is formálni, megmutatni, hogy mennyire fontos a véleményformálás, s milyen az, ha valakik tényleg kíváncsiak arra, amit ők gondolnak. „Gyakran tapasztaljuk a munkánk során, hogy középkorú emberektől még soha nem kérdezték meg a véleményüket, és amikor mi megkérdezzük őket, nem értik, hogy mit akarunk ezzel. Őket még sosem vonták be egyetlen döntési folyamatba sem. Mi azt szeretnénk, hogy ezeknél a fiataloknál ez másképp legyen, s ezek a készségek kialakuljanak bennük, tudjanak dönteni és legyen véleményük a világról.”

Fotó: Siroki László

Fotó: Siroki László

Közösséget az egymás mellett élőkből!

Persze az egyik legfontosabb, hogy közösségkovácsoló hatása is van ezeknek az zenéléseknek. A résztvevő srácok nem csak egymás mellett élnek és nőnek fel, hanem együtt csinálnak valamit, aminek köszönhetően jobban megismerik egymást romák és nem romák. Így a csoporton belül is kialakul lassan egy újfajta, egymás felé forduló kommunikáció. Ezért is nagyon fontosak a köztes beszélgetések, a szavazások, mert tulajdonképpen ez egy demokratikus alapokon működő csoport. „Többször kaptunk olyan visszajelzést a gyerekektől, hogy köszönjük, hogy ilyen normálisan beszéltetek velünk. Sajnos ezek a fiatalok nem mindig kapják meg azt a fajta figyelmet, amellyel mi feléjük tudunk fordulni. Persze mi könnyített pályán mozgunk, hiszen pár órát töltünk csak velük, s így van türelmünk hozzájuk. De igyekszünk mindig partnerként bánni velük és ezt nagyon szeretik.”