Csillagok

Keleti tanok, amik meghódították a Nyugatot – buddhizmus ma

A keleti tanok mára oly mértékben meghódították a Nyugatot, hogy mindenki buddhista (vagy senki sem?). A valóságról és a buddhizmus elterjedéséről Bialkó László Gergővel beszélgettünk. Laci hivatalosan végzettséggel rendelkező buddhista tanító, ám ő jobban szereti a buddhista gyakorló titulust – mindjárt meglátjátok, miért.

Miért inkább gyakorló, mint tanító?

A buddhista gyakorlók többsége természetesen a keleti országok valamelyikét mondaná ideális helyszínnek ahhoz, hogy elmélyedjen ebben a 2500 éves múltra visszatekintő világvallásban, de meglepő módon a nyugati országok is meglehetősen jó terepet biztosítanak a gyakorláshoz. Sőt, egy magas rangú zen szerzetestől egyszer azt hallottam, hogy véleménye szerint mi, nyugati világi gyakorlók könnyebben érhetjük el a megszabadulást, mint sok keleti szerzetes. Ennek az elsőre furcsának tűnő kijelentésnek roppant egyszerű a magyarázata: ha ugyanis ebben a rohanó, kissé őrült világunkban sikerül a Buddha által mutatott úton járnunk, úgy egy elcsendesedett, nyugodtabb környezetben már könnyebben valósíthatjuk meg céljainkat.

Fotó: iStock.com/ jacerivers

Fotó: iStock.com/ jacerivers

Igaz ez Magyarországra is?

Úgy gondolom, hogy Magyarországon a legtöbb gyakorló megtalálhatja a számítását, hiszen a fontosabb iskolák jelen vannak az országban. Európában egyedülálló módon államilag elismert főiskola működik Budapesten, amely mögött ott áll a Tan Kapuja Buddhista Egyház, amely egyébként maga is több közösségnek ad otthont. Több sztúpa (relikviahelyiség, emlékhely) is található az országban, a többi között Becskén, Taron és Zalaszántón is.

Mit gondolsz arról, hogy sokak szerint a buddhizmus mára felhígult, tömegtermékké vált?

Érdekes és összetett kérdés, hogy mennyit változott a buddhizmus mára. Bizonyos szempontból ugyanis nem változott semmit. Ma is ugyanazok az alapelvek és erkölcsi normák érvényesek, mint 2000-2500 évvel ezelőtt, és az alaptanítások is ugyanazok. Másfelől ugyanakkor a buddhizmus történelme és terjedése során folyamatosan formálódott. Másféle buddhizmust találhatunk Kínában vagy Japánban, mint Tibetben, és megint másfélét Indiában vagy Srí Lankán. Ez persze nem jelenti azt, hogy valamely iskola magasabb rendű lenne a másiknál, inkább úgy kell ezt elképzelnünk, hogy a különböző irányzatok más módszerekre és magyarázatokra fektetnek nagyobb hangsúlyt. Ennél a kérdéskörnél érdemes azt is megvizsgálni, hogy a nyugati ember értelmezése mennyit változott az idők során. Meglepő, de még a 20. században is jobbára pontatlan, téves vagy át- és félreértelmezett nézetek terjedtek el a buddhizmusról. Mára azonban már sikerült szakszerűen feldolgozni a buddhista szakirodalmat, bár a kulturális különbözőségekből adódóan a közgondolkodásba még most is tévesen „csapódhatnak le” a buddhizmussal kapcsolatos magyarázatok.

Azt nem tudom megmondani, hogy trend lett-e a buddhizmus mostanság, érzésem szerint azonban a mai kor sok mindenben kedvez neki. Az anyagias, technicista társadalom igényli az ilyen és ehhez hasonló spirituális útmutatásokat, a tudományos vizsgálatok pedig évek óta pozitívan nyilatkoznak a meditációs metódusokról, és sok esetben igazolják is jótékony hatásukat. A stresszbetegségek és a pszichoszomatikus tünetek ellen például sikerrel alkalmazzák a buddhista meditációkra épülő technikákat és gyakorlatokat. Nagyon népszerű manapság az úgynevezett mindfulness technika, amely a buddhista vipasszaná (belátás) meditációra épül. Persze attól nem lesz valaki buddhista, hogy mindfulnesst gyakorol, hiszen – ami legtöbbször kritikaként felmerül a módszerrel kapcsolatban – az erkölcsi útmutatást és a filozófiai nézetet hanyagolja ez a fajta technika. A másik véglet pedig az ezoterikus irodalom, amely sokszor könnyelműen, a környezetükből kiragadott gondolatokkal utal a buddhizmusra, amely így sok esetben félreértésekre adhat okot. Itt kell megjegyezni, hogy a buddhizmus egy világvallás, amely mögött komoly filozófiai iskolák állnak, a gyakorlónak pedig célszerű törekednie arra, hogy minél jobban megismerje ezeket az iskolákat, és főleg a Dharmát, vagyis a Tanítást.

Fotó: iStock.com/AMAYRA

Fotó: iStock.com/AMAYRA

Ki számít igazi buddhistának?

Nem tisztem arról nyilatkozni, hogy ki mondható buddhistának, és ki nem, hivatalosan azonban az mondható annak, aki menedéket vett, vagyis oltalomért folyamodott a Buddhához (a megvilágosodotthoz), a Dharmához (a Tanításhoz) és a Szanghához (a Közösséghez). Vannak is szerzetesek, akik csak olyanoknak tartanak meditációt, akik menedéket vettek, és letették az öt fogadalmat. De persze én is jóval azelőtt buddhistának tartottam magam, hogy menedéket vettem volna…