Csak felnőtteknek!

Az oldal alkalmas kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.

Tartalma a 2010. évi CLXXXV. médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Egészség

Olyan depis vagyok! – Tudjunk meg többet a mentális zavarokról!

Mentális betegségek a köznyelvben – tévesen használjuk a depis, skizo, kényszeres, mániás, antiszociális kifejezéseket, teljesen másról szólnak, mint amit a laikusok értenek rajtuk.

„Vége a kedvenc sorozatomnak, tiszta depis lettem!” „Ne legyél már ilyen antiszoc, gyere bulizni!” Bizonyára hallottuk már ezeket vagy ehhez hasonló kifejezéseket, amikor valami mentális betegség nevével illetünk egy hétköznapokban előforduló erős érzelmet, viselkedést. Gyakran használjuk a skizofrén, mániás szavakat is a köznyelvben, és bár ezek nyilvánvaló túlzások, még tévesen is alkalmazzuk a betegségek megnevezéseit! Azzal tisztában vagyunk, hogy a depresszió egy kicsit több, mint múló bánat, azonban a skizofrénia nem a többszörös személyiség klinikai megnevezése, és az antiszociális sem az emberek kerülését jelenti. Nézzük, mik is valójában a köznyelvben használt mentális zavarok!

Fotó: Unsplash/Yohanes Dicky Yuniar

Fotó: Unsplash/Yohanes Dicky Yuniar

Depresszió

A depresszió a hangulatzavarok közé tartozik, és két nagy típusát különböztethetjük meg: az unipoláris és a bipoláris depressziót – illetve ezek alcsoportjait. Az unipoláris, vagy más néven major depressziónak több kritériuma van: legalább két hétig kell fennállnia öt vagy több tünetnek a következők közül: a nap nagy részében levert hangulat, érdeklődés és öröm elvesztése, súlycsökkenés vagy -gyarapodás, alvási zavar vagy éppen fokozott alvásigény, mozgásos nyugtalanság, erőtlenség érzése, érdektelenség vagy éppen alaptalan bűntudat érzése, csökkent gondolkodási képesség, a halál gondolatával való foglalkozás. A bipoláris depresszió esetén a depresszív szakaszok mániás szakaszokkal váltakoznak. A mániás szakasz erősen felhangolt állapotot takar, fokozott önértékelés, csökkent alvásigény, „őrült” ötletek iránti hatalmas motiváció, túlzott beszédesség figyelhető meg, ráadásul az illető gyakran „minden buliban benne van”, meggondolatlanul költi a pénzét, szexuális vágya megnő, akár veszélyes dolgokba is belemegy.

A hangulatzavaroknak lelki okaik mellett idegrendszeri okaik is vannak, és a genetika is felelős a kialakulásukban, azonban depressziós tüneteket okozhatnak testi betegségek is, például pajzsmirigybetegségek vagy agytumor, így a gyanú felmerülése esetén ezeket is érdemes kivizsgálni.

Skizofrénia

A skizofréniát a köznyelvben a disszociatív identitászavarral keverik. Ez utóbbi az az állapot, amikor egy testben kettő vagy több személyiség létezik, és ezek mindegyike önálló észlelési, gondolkodási rendszerrel bír önmaga és a külvilág felé is. Ez, bármit is gondolnánk a filmvilág nyomán, egyike a legritkább zavaroknak – több szakember még a létezését is vitatja. Emellett a skizofrénia, bár a szó maga valóban hasadt elmét jelent, egy más típusú mentális zavar. Sokféle formában fordulhat elő, azonban lényege, hogy az ebben szenvedő elveszíti kapcsolatát a realitással, meghasad a kapcsolat a gondolkodás, érzelmek, viselkedés között. Altípusainak taglalásába most nem megyünk bele, azonban legfontosabb tünetei közé tartoznak a hallucinációk (látási, hallásos, érzékeléses), téveszmék, összefüggéstelen, szétesett beszéd, viselkedés, illetve negatív tünetek, azaz érzelmi üresség, motiválatlanság, örömtelenség. A skizofrénia súlyos mentális betegség, kialakulásának oka vitatott, de a genetika biztosan szerepet játszik benne. Ma már szerencsére gyógyszerekkel elég jól kezelhető, kordában tartható.

Fotó: Unsplash/Christopher Campbell

Fotó: Unsplash/Christopher Campbell

Antiszociális személyiségzavar

Az antiszociális személyiségzavar, bár az elnevezés valóban sugallhatná azt, hogy az illető nem szeret emberek között lenni, valójában a társadalommal való szembefordulást takarja. Az antiszociális személy mások jogait semmibe veszi, megsérti, nem érzi úgy, hogy a törvények, társadalmi szabályok érvényesek lennének rá. Csalási hajlam, hazudozás és impulzivitás, agresszivitás jellemzi, hiányzik belőle az erkölcsi fék, a lelkiismeret-furdalás. Kezelése sajnos nagyon nehéz, hiszen az illető egy cseppet sem szenved betegségétől, nem látja be hibáit – környezete az, akinek rengeteg nehézséget okoz együtt élni vele.

Amennyiben többet szeretnénk megtudni a mentális zavarokról, úgy a DSM-V (Descriptions and Statistics of Mental Disorders V.), illetve a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) könyvek leírásaihoz fordulhatunk teljes bizalommal. Ezek fogalmazzák meg azokat a hivatalos diagnosztikai kritériumokat, amik alapján a pszichiáterek meghatározzák a mentális betegségeket.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot!