Stílus

Napozni finom – de okosan kell csinálni

Van, aki már az első tavaszi napsugarak megjelenésekor süttetni kezdi magát, míg mások folyamatosan az árnyékba menekülnek. A fényvédelemről azonban mindkét esetben gondoskodni kell, hiszen a D-vitamin-szükséglet és a napbarnított magabiztosság beszerzésén túl a bőrünknek nagyon nem tesz jót a napsugárzás. Sokan a házilag kevert naptejre esküsznek, mások viszont el sem tudják képzelni a napozást a bombabiztos ötvenfaktoros bolti termék nélkül.

A bolti naptejekkel sem árt az elővigyázatosság!

A választék nagyon széles, a faktorszámok az égig érnek, van könnyű spray és színezett, gyermekekre való krém, és még az illatok közül is válogathatunk. A legegyszerűbb keresni egy megbízható márkát, vagy rákeresni a minden évben kiadott naptejtesztek eredményeire, és ez alapján megvenni a biztonságosnak ítélt, mindenképpen vízálló naptejet. Ehhez azonban olykor igen mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk, és át kell néznünk az összetevők listáját is.

Fotó: Unsplash/Julia Caesar

Fotó: Unsplash/Julia Caesar

A legtöbb készítmény fizikai helyett kémiai fényvédőket tartalmaz, amelyek ugyan elnyelik az UV-sugarakat, cserébe viszont könnyen beszívódnak a bőrbe, és akár allergiát is kiválthatnak. Az utóbbi években egyébként egyre több szó esik a naptejekben található –  egyébként meglepően sok – összetevő közül némelyik káros hatásáról. Az oxybenzone például könnyen felszívódik a bőrön keresztül, és akár a hormonok működésére is hatással lehet. A PABA vagy PABS, vagy teljes nevén Para-amino-benzoesav egyes teszteken rákkeltő hatásúnak bizonyult, ráadásul fényérzékennyé is tehet. Az A-vitamin is jobb, ha ételekkel kerül a szervezetünkbe, és nem a naptejjel, mert a retynil-palmitate napfénynek kitett bőrre kenve szintén rákkeltő lehet.

Otthon készített naptejek

Akiket elborzaszt a sok kémiai anyag a napvédőkben, készíthet magának házilag is – főleg kisgyerekes anyák választják ezt a fizikai fényszűrős megoldást. A fő összetevő a cink-oxid, ami por alakú ásványi anyag, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatású, popsikrémekben, hintőporokban is gyakran megtalálható. A bőr felületére érve a káros sugarakat elnyeli, véd az UVA és az UVB ellen is, miközben nem szívódik fel. Ezt az anyagot kell elkevernünk felolvasztott méhviasszal, ami vízlepergetővé és jobb állagúvá teszi a krémünket.

Az elegyhez adhatunk még kakaóvajat, kókuszolajat, sheavajat is, ezek táplálják, nyugtatják, hidratálják az érzékeny bőrt is. Válasszunk mindegyikből hidegen sajtolt, szűz, nem szűrt változatot! A cink-oxiddal együtt – amit egyébként titán-dioxiddal is helyettesíthetünk – bioboltokban, de néhány patikában is könnyű beszerezni őket. Ezután kell egy edény, amiben olvasztunk, egy tégely, amiben tárolunk, és közben nem szabad elfeledkeznünk a higiéniáról, azaz a fertőtlenítésről, a steril eszközök használatáról sem. Az illóolajok használatával viszont nem árt vigyázni, mert néhány fényérzékennyé tehet vagy allergiás reakciót válthat ki – de ha megfelelő mennyiségű kakaóvajat használunk, amúgy is finom csokoládéillatú krémet kapunk.

Fotó: Unsplash/Tomas Kostadinov

Fotó: Unsplash/Tomas Kostadinov

Vajakkal és olajokkal is védekezhetünk

Sokan még cink-oxidot sem használnak, csupán méhviaszt kevernek össze mandulaolajjal, kakaóvajjal, kókuszvajjal, esetleg olívaolajjal. Ez a keverék nagyon jól hidratál, és a hidegen sajtolt olajok egy részének már önmagában is van fényvédő hatása, de ez maximum 5-6-os fényvédőnek felel meg, tehát a káros sugarak ellen nem véd megfelelően, ezért gyerekeken semmiképpen ne alkalmazzuk! Magunkon is csak akkor, ha nyár végén már szép barna a bőrünk, és csak egy félórára fekszünk ki napozni.