A Balatonról mindenkinek más jut eszébe, de az biztos, hogy mindenkinek eszébe jut valami. Gyerekkorunkban minden évben ott táboroztunk, az északi parton. Fürödtünk a tóban, a strandon lengőtekéztünk, óriás-sakkal játszottunk. A táborban számháborúztunk, és őrködtünk, felváltva. Nagy kaland volt éjszakába nyúlóan fenn maradni, átlopózni a másik faházba és az éj leple alatt szellemet idézni.
Fotó: iStock.com/Roman ShyshakKamaszkorunk legszebb nyarai
Vagy a családi nyaralások a vállalati üdülőben. Saját strandlejárattal, napernyőkkel, gumimatracokkal és gumicsónakkal. A bóján belül, szigorúan. Este séta a parton, sült hekk, sült krumpli, fagyi minden este. Árusok mindenfelé, az édes illat összekeveredett a főtt kukoricáéval. És a lángoséval. Fokhagymával, tejföllel, sajttal. És a strandon a palacsinta, lekváros és kakaós, a gofri meg csokis és tejszínhabos.
Aztán egyre nagyobbak lettünk, egyre kevesebb szabadidővel. És persze pénzzel, mert amíg nem volt kellemetlen a szülőkkel nyaralni, addig jó volt, hogy ingyen volt minden, de aztán jöttek a barátok, akikkel muszáj volt lemenni, a zsebpénzből gazdálkodni, amit előző héten kaptunk a diákmunkáért. A vízibiciklizés így még jobban tetszett, és a strand is valahogy megváltozott. Szabadabbak lettünk, miénk volt a nyár és a Balaton, senki más nem érezte úgy a hangulatot, mint mi. Jöttek az éjszakai buli, a romantika, a naplemente és a forró csók.
Fotó: iStock.com/belizar73Felnőttkori nosztalgia
Aztán még jobban felnőttünk, de a vonzalom a tóhoz nem csökkent. Eltűnni sosem fog. Ha tehetnénk, az egész nyara ott töltenénk, körbebringáznánk, vitorláznánk, napoznánk, és lubickolnánk, mert az a Balaton, ott csak csupa jó dolog történik mindig mindenkivel. Megmagyarázhatatlan, mi a titka. Mi az, ami miatt aki egyszer arra járt és csak három napot töltött akármelyik településen, az visszavágyik. Talán mert a nyaralás egyébként is olyan, bárhol töltsük. De inkább a hangulata és az illatai. Ezek utánozhatatlanok, nem érez ilyet a turista máshol, sem az olasz tengerparton, sem a svájci hegyekben. Azok mások. De a Balaton, az Balaton.
Fotó: Mecseki TamásÉs ezt az élményt meg akarjuk mutatni másoknak is, a gyerekeinknek. Visszük őket a Balatonhoz, látod, az ott a viharjelző, de még messze a vihar. Holnap átmegyünk komppal Tihanyba, két nap múlva meg Keszthely. Aztán észre sem vesszük, és a gyerekeink már inkább a barátaikkal nyaralnának ott, ahol néhány évvel korábban mi is…
A témával Balaton-vonzalom címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása.
