Csillagok

Biztos, hogy jól vagyunk? Meglepő jelek, hogy mégsem!

Könnyen előfordulhat, hogy észre sem vesszük azokat az apró jeleket, amelyek arra utalnak, hogy valójában nem érezzük jól magunkat a bőrünkben. Merthogy ezek annyira hétköznapi jelek, hogy teljesen normálisnak is tűnhetnek, pedig ha jobban megfigyeljük és végiggondoljuk, beláthatjuk, hogy mintha tényleg arra utalnának, hogy valójában nem vagyunk jól.

Az egyik ilyen jel lehet, ha egy beszélgetés közben megváltoztatjuk a korábban kialakított véleményünket. Ez persze bármikor előfordulhat és teljesen normális, de ha egy beszélgetés közben változtatunk úgy, hogy közben nem is úgy gondoljuk, vagy egyáltalán nem is mondjuk el a mi álláspontunkat, akkor az bizony már jelentheti azt, hogy nem érezzük jól magunkat, nincs erőnk, kedvünk ahhoz, hogy vitatkozzunk, vagy meggyőzzünk másokat.

Fotó: iStock.com/Kikovic

Fotó: iStock.com/Kikovic

A mentális probléma jele lehet ugyanakkor az is, amikor túl sok időt töltünk a szociális média felületein. Ha túl sokat nézegetjük a telefonunkat, állandóan mások életét nézegetjük, csetelünk, ahelyett hogy élnénk a saját életünket, és valóban találkoznánk másokkal – ez is jelezheti, nem biztos, hogy jól vagyunk. Ahogyan az is, amikor folyton azt érezzük, hogy legyünk mindig elérhetőek, hogy mindig halljuk, ha jelez a telefon, nehogy lemaradjunk valami fontosról – mert egyébként csak úgy csinálunk, mintha fontos dolgunk lenne.

Félünk, hogy kimaradunk – más életéből

Amikor állandóan ellenőrizgetjük magunkat, a külsőnket, a hajunkat, a ruhánkat, az is jelezheti, hogy nem érezzük jól magunkat, hiszen amikor jól vagyunk, akkor általában nem foglalkozunk ilyen sokat a sminkünkkel vagy hogy egyáltalán hogyan nézünk ki. Vagy hogyan viselkedünk. És az sem teljesen normális, ha az egész napunk azzal telik, hogy folyton elnézést kérünk valakitől, vagy szabadkozunk a különféle dolgokért.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy igazából nem is mi irányítjuk az életünket, viszont túl gyakran „megyünk az árral”, hagyjuk, hogy belerángassanak az ismerőseink mindenfélébe – amire többnyire csak azért mondunk igent, mert különben úgy éreznénk, hogy üres az életünk és kimaradunk valamiből. Ahogyan a negatív testbeszéd és mások túlzott kritizálása vagy a pletyka is arra utalhat, hogy bár azt hisszük, mégsem vagyunk olyan jól…