Ahogyan korábban már mi is megírtuk, visszere mindenkinek van: ez az a véna, amelyik visszafelé viszi a vért a perifériából a szív felé. A visszértágulat pedig a betegsége, ami persze már nem mindenkit érint, viszont mégis népbetegség. A nagyvisszér tágulata a lakosság 30–35 százalékát érinti, de ha belevesszük a seprűvénákat is, akkkor akár 80 százalék fölötti is lehet ennek a gyakorisága – tudtuk meg dr. Szabó Attilától. Az érsebész szakorvos, visszérspecialista hozzátette, hogy arányaiban 70–30 százalék a nők és a férfiak aránya a megbetegedések szempontjából, és minél idősebb valaki, annál gyakoribb az előfordulása, sajnos azonban már egészen fiatal korban is jelentkezhet.
Jellemzően a nehéz fizikai munkát végzők, illetve a rendszeresen olyan munkát végzők körében jelentkezik, ahol nagy nyomás helyeződik a végtagokra, valamint az állómunkát végzők (például fodrászok, tanárok, sebészek) vagy a tartósan ülő munkát végzők körében – ezekben az esetekben ugyanis pang a vér az alsó végtagokban, tehát nincs meg az a mozgás, ami visszafelé hajtaná a vért, és segítené a visszerek munkáját.
Fotó: iStock.com/Voyagerix
Nagy vénatörzsek és seprűvénák
„Amikor visszértágulásról beszélünk, akkor meg kell különböztetnünk a nagy vénatörzseket és a seprűvénákat. Az előbbiek azon túl, hogy nagyobbak, kanyargósabbak, az utóbbiak pedig kisebbek, a nagy vénatörzsek tágulata általában már több mint esztétikai, a legtöbb esetben már egészségügyi probléma is – magyarázta Szabó Attila. – Első lépésként mindkét esetben szükséges egy korrekt kivizsgálás, ami magában foglal egy ultrahangos vizsgálatot is, ez segít megmutatni, megtalálni az esetleges okot” – mondta a szakember.
Hozzátette, hogy a nagy vénatörzs tágulatot műtéti módon lehet eltüntetni, megszüntetni. „Hagyományos műtétek esetében régebben felvágták a problémás területet és kitépték az eret, de a modern műtétek esetében, amiket manapság alkalmaznak, egy pici tűszúrással, belülről zárják el az eret – tudtuk meg az érsebész szakorvostól. – Vannak olyan műtéti típusok, amelyek hővel zárják el az eret, ezek a lézeres, illetve rádiófrekvenciás műtétek, ami lényegében megsüti az eret. Ez helyi érzéstelenítéssel történő beavatkozás, tehát az ér köré adjuk az érzéstelenítő injekciót. És van két olyan módszer, amihez nem kell érzéstelenítő sem, az egyik egy ragasztásos módszer, a másik egy úgynevezett mechano-kémiai eszköz. Mindkettőnél kémiai anyag zárja el az eret, ami utána azonnal terhelhető, ezek a beavatkozások körülbelül félórás ambuláns műtétek, és teljesen fájdalommentesek” – árulta el a visszérspecialista.
Fordítsunk figyelmet a megelőzésre
Rendszeres mozgással megelőzhető a visszértágulat kialakulása, például az úszás és a kerékpározás tökéletes, de a futás is jó választás lehet. A túlsúly, az elhízás, valamint a terhesség, illetve a szülés is kockázati tényező lehet a kialakulásában. Ez utóbbi esetekben a kompressziós harisnya viselése vagy a vénás torna sokat segíthet a megelőzésben.
Fotó: iStock.com/puhhha
A szakembertől megtudtuk, hogy a seprűvénák esetében is többféle lehetőség van annak eltüntetésére. „A leggyakrabban alkalmazott és talán a leghatékonyabb is az injekciós kezelés, amit egy 15 éve használt, megbízható anyaggal végzünk. Egész Európában ezt a szert használják. Beadjuk az anyagot az érbe, ami tönkreteszi az apró erek falát, utána pedig kompressziós harisnyát húz a páciens, ami összetapasztja az érfalakat, és a problémás terület szépen, fokozatosan feszívódik, eltűnik” – magyarázta Szabó Attila hozzátéve, hogy a nagyon pici erekre, az arcon lévő kis tágulatokra is van rádiófrekvenciás beavatkozásra lehetőség. Lézerrel is lehet kezelni, de az nem anyira hatékony, már nem annyira elterjedt eljárás, mint korábban volt. „A beavatkozás után nem tűnik el azonnal minden annak ellenére, hogy a műtét hatása azonnali. Az esztétikai helyreállítás több hónapig is eltarthat, de utána nagyon szép lesz” – tudtuk meg a szakembertől, aki azt is elmondta, hogy a társadalombiztosítás jelenleg ezeket a modern műtéteket nem támogatja, átlagosan körülbelül 300 ezer forintba kerül egy-egy végtagon a műtéti beavatkozás. „A hagyományos műtét után akár hat hétig is feküdtek a páciensek, emellett fájdalmaik is voltak. A mai műtétek azonban szinte pillanatok alatt elvégezhetők, nem kell a beavatkozás után hetekig otthon feküdni, nincs kiesés a munkából, a megszokott életünkből. Már másnap dolgozni tud vele a páciens” – mondta a szakorvos.
A nagy vénatörzsek tágulása, illetve annak elhanyagolása akár komoly szövődményekhez is vezethet: visszérgyulladáshoz, lábszárfekély kialakulásához, valamint jelentősen megnőhet a trombózis kockázata, többek között ezért is érdemes idejében elkezdeni foglalkozni vele.
Gyógyszerek és kenőcsök
Különféle gyógyszerekkel lehet a visszeres tüneteket csökkenteni, a kenőcsök azonban nem ajánlottak, hiszen ha valamit fizikailag el kell távolítani, azt hiába kenegetjük – magyarázta a szakember hozzátéve, hogy a gyógyszerek, a kenőcsök a tüneteket tudják csökkenteni, például a lábdagadást vagy a fájdalmat, de azt ne várjuk ezektől, hogy elmulasztják a visszértágulatot.
