Csillagok

Megnyílt a Jókai Anna Szalon az I. kerületben

Kulturális szalon nyílt pénteken Budapesten az I. kerületben a nyár elején elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író emlékére.

Az Iskola utca 28. szám alatt található épületben irodalmi estek, komolyzenei koncertek, közösségi összejövetelek, pódiumelőadások és könyvbemutatók is várják az érdeklődőket. A szalon ötletének megvalósításakor többet képzeltünk el, mint egy újabb közösségi teret: ennek a helynek küldetést szántunk, hogy legyen lelki, szellemi otthona annak a spiritualitásnak, amelyet Jókai Anna képviselt és művein keresztül átadott nekünk” – hangsúlyozta Nagy Gábor Tamás Budavár polgármestere, a szalon ötletgazdája a pénteki megnyitón. Hozzátette, ez a ház a tanulás és a találkozás helye lesz, amely megörökíti Jókai Anna emlékét. Felidézte, hogy Jókai Anna többször vett részt a kerület eseményein: sokszor volt vendége a most is zajló Budavári Könyvünnepnek, de együtt emlékeztek meg az 1956-os forradalom 50-ik évfordulójáról is és a tavalyi költészet napján is megosztotta gondolatait.

Fotó: Unsplash/Brigitte Tohm

Fotó: Unsplash/Brigitte Tohm

A szalonban rendezendő események Jókai Anna szellemiségét fogják tükrözni

A polgármester elmondta, a most megnyíló szalonban a rendezvényekkel, koncertekkel, beszélgetésekkel, könyvbemutatókkal és a baráti programokkal közösséget kell építeni. Beszélt arról is, hogy az írónő életművét, nyilatkozatait, valamint a róla szóló nyilatkozatokat elérhetővé teszik majd a szalon honlapján. Jókai Anna szellemisége nem otthontalan, minden könyvében, írásában és a róla szóló emlékünkben jelen van” – hangoztatta Mezei Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője. Szerinte a szalonban rendezendő események és programok ezt a szellemiségét folytatják, és segítik továbbadni az új generációnak is. Kiemelte: Jókai Anna mindig a magyar közösségben gondolkodott, utolsó, önéletrajzi írása végén is azt írta, „szerettem magyar lenni”.  Művei spirituálisak és tagadják az anyag törvényét, írásaiban az ember lényegét tekintve szellemi lény, akinek legbelső igénye, hogy kapcsolatot tartson saját szellemi hátországával. Hősei között mindig van olyan szereplő, aki tudja, hogy az élet teremtőjében hinni nem öncsalás, és nem az az életcélja, hogy minél több élvezethez jusson. Írásaiban eleven sorsokat, jellemeket rajzol, akik a történetek során eljutnak a katarzisig, a krisztusi tanítás befogadásáig – magyarázta. Jókai Anna szabad és nyitott volt és mindig a közjó szolgálatába állt, élete végéig megőrizte alkotóerejét, amelyet az idei Könyvhétre megjelent önéletrajzi írása is bizonyít” – mondta Mezei Katalin.