Agyunk nem független testünk egészétől, ezért az emlékező- és gondolkodási képesség romlása, a személyiség- és viselkedésváltozás sem úgy csap le ránk a hetvenedik születésnapunkon, mint derült égből a villámcsapás. Nagyon sok múlik az életmódunkon, jó és rossz szokásainkon – legalábbis ezt állapította meg az időskori pszichiátriai zavarokat kutató és gyógyító Gill Livingston. A szakértőnek egy rossz és két jó híre van: a rossz hír az, hogy a világon összesen 45 millió ember szenved demenciában, és az öregedő társadalmaknak köszönhetően ez a szám tovább növekszik az évek előrehaladtával. A két jó hír közül az egyik az, hogy a demencia az esetek harmadában megelőzhető, a másik: kilenc olyan tényezőt is felsorolt, amelyek hatékonyan segítenek nekünk ebben.
Tanulás
Azok között, akik nem fejezték be a középiskolát, nyolc százalékkal magasabb arányban jelenik meg a demencia. Tegyünk meg mindent, hogy agyunkat formában tartsuk: tanuljunk rendszeresen új dolgokat, a varrástól kezdve az új nyelvig bármi jöhet, olvassunk sokat könyveket, fejtsünk rejtvényeket, számoljunk, gyakoroljunk, tartsuk mozgásban a memóriánkat! A szellemileg megerőltető munkát végzők között olyan agysejtek közti kapcsolat alakul ki, ami segít megelőzni nemcsak a demenciát, de az Alzheimer-kórt is.
Fotó: iStock.com/warrengoldswain
Testmozgás
A rendszeres, testalkatunknak, korunknak, habitusunknak megfelelő testmozgás minden részünket egészségesebbé teszi. Könnyebben lendülünk át a depressziós időszakokon, csökken a vérnyomás, a koleszterin- és vércukorszint, a boldogsághormonok szintje viszont meredeken nő a mozgástól. Emellett az aktív életmód aktív agyműködést is eredményez – nem véletlen, hogy minél többet sportol valaki, annál kisebb esélye van a demencia kialakulására.
Aktív társas élet
A magányos, egyedül élő, keveset beszélgető, zárkózott emberek kevesebb ingernek teszik ki magukat, így agyuk ellustul, a magány okozta depresszió pedig egyre csak mélyül. Ellenben azok, akik nyugdíjas koruk után is sok baráttal beszélgetnek, találkoznak rendszeresen, részt vesznek a közösségi életben, sokkal egészségesebbek, és kisebb eséllyel butulnak el. Telefonáljunk, skype-oljunk, járjunk társaságba, keressünk új hobbit, jótékonykodjunk, látogassunk rokonokat, vigyázzunk többet az unokákra, egyszerűen csak ne zárjuk magunkra az ajtót!
Káros szokások elhagyása
A dohányzás szűkíti az ereket és csökkenti a vér oxigénszintjét, ami nagyon nem jó hír, ha agyunk egészségéről van szó. Tegyünk meg mindent, hogy leszokjunk, kerüljük a passzív dohányzást, és váltsunk életmódot: sokkal jobban esik a sport, az étel, maga az élet tiszta tüdővel!
Hallásvesztés
Az egyik legkomolyabb veszélyforrás az időben nem észlelt hallásvesztés. Ha nem hallunk jól, akkor agyunk információhiányban szenved és ellustul, emiatt pedig bezárva érezhetjük magunkat, akár még depresszió is kialakulhat. Ahhoz, hogy agyunkat megdolgoztassuk, hogy sokat tudjunk beszélgetni, és jókedvünk legyen, mindenképpen vizsgáltassuk ki a hallásromlásunkat, mert rengeteg módszer segíthet a kezelésében.
Depresszió ellen
Keressünk megfelelő szakembert, és akár gyógyszerek, akár más módszerek segítségével, de lábaljunk ki a depressziónkból, mert így mindjárt négy százalékkal kevesebb az esélyünk a demencia megtapasztalására. Mivel a lehangoltság gyakran bezárkózással és ingerszegény életmóddal jár, könnyen el tudjuk képzelni, agyunk mennyire elszokik a munkától – ez pedig együtt jár a memóriavesztéssel.
Fotó: iStock.com/KatarzynaBialasiewicz
Cukorbetegség elleni küzdelem
Szintén az erek és az egész test állapotán javít, ha kezeltetjük a cukorbetegségünket, és igyekszünk azt diétával, testmozgással megelőzni, kordában tartani. A szénhidrátok fogyasztása alapvető fontosságú agyunk szempontjából, de nem mindegy, milyen mértékben, és milyen szénhidrátról van szó, a dietetikus vagy az orvos megfelelő alternatívákat mutathat.
Magas vérnyomás kezelése
A magas vérnyomás kétszázaléknyi pluszesélyt jelent a demenciára. Szinte lehetetlen anélkül normalizálni a vérnyomást, hogy ne váltsunk életmódot, és ne találjunk rá lelki egészségünkre, azaz ha alaposan kivizsgáltatjuk és elszántan próbáljuk kordában tartani vérnyomásunkat, számos más demenciamegelőző faktort is kipipálhatunk.
Megfelelő testsúly
Minél inkább elhízott valaki, annál kevésbé él aktív társadalmi életet, a pluszkilók gátolják a hatékony testmozgást és a test megújulását. Különösen a hasi zsírra érdemes ügyelni, mivel kimutatták, hogy az agyat is felesleges tehernek teszi ki, sőt, a vizsgálatok szerint zsugoríthatja is a memóriaközpontot. Hatvan év felett minél nagyobb valaki testtömegindexe, annál nagyobb az esélye a demencia kialakulására.
