Konyha

Gasztroutazás hazánkban: „hadi rántotta”, dödölle, sztrapacska és a Vértes tüzes lehelete

Amikor külföldre utazunk, akkor általában az ételek miatt is nagyon várjuk az utazást. Gondoljunk csak Görögországra, Olaszországra, Japánra vagy éppen Franciaországra, azonban hazánkban is vannak ételek a gulyáson túl. Itthon legalább annyi ételkülönlegességet találunk, mint bármelyik külföldi országban. Kóstoltuk már őket?

Képzeljük el, hogy kiveszünk 3 nap nyári szabadságot, és bármerre is megyünk, valami kivételesen finomat fogunk enni.

A győri ecetes hal

Az amúgy csodálatos város a nevezetességeken és a baletten kívül az ecetes halról is híres. Panni hírszerkesztő kolléganőm mesélte, hogy bizony klasszikus győri hagyomány az ecetes hal. A rántott halat hagymával együtt ecetbe mártják és így fogyasztják. Szakszóval marinírozzák. Ha legközelebb rántott hal az ebéd, akkor próbáljuk ki eme elkészítési módját is!

Kanizsai dödölle

Minden gőzmozdony Kanizsára megy, ez már biztos, és az is, hogy ha ott járunk, akkor „egy tál dödölle” minimum jár nekünk. De vajon tudjuk-e, hogy pontosan milyen is ez az étel? Nemzeti érték, abszolút magyar találmány, és az országban több helyen is elkészítik, csak más-más néven kell keresni. Például Somogyban gánicának nevezik, de Szabolcs megyében, a Mátra környékén és Palócföldön is megtalálható. A ganca, azaz dödölle egy rendkívül magas szénhidráttartalmú étel, amit régen a földeken kora reggel fogyasztottak az emberek, hogy legyen erejük az egész napos fizikai munkához.

Hozzávalók:

  • 1 kg burgonya
  • 30 dkg liszt
  • 3 közepes fej vöröshagyma
  • 15 dkg sertéstepertő
  • 7 dkg sertészsír
  • 0,7 liter tejföl

Elkészítés:

Megmossuk, megpucoljuk a burgonyánkat, majd nagyobb darabokra vágjuk és feltesszük főni. Annyi vizet teszünk a fazékba, hogy pont ellepje a krumplit. Sózzuk. Miközben főnek a burgonyák, egy serpenyőben felolvasztjuk a zsírt, és máris pirulhat a vöröshagyma. A megfőtt krumplit áttörjük, és annyi lisztet adunk hozzá, amennyit felvesz. Az egésznek olyannak kell lennie, mintha pudingot készítenénk. Kicsit „folyós”, kicsit főzelékes jellegűnek. Ezután egy evőkanállal kiszaggatjuk a masszát, és olajon megpirítjuk. Tálalásnál adhatunk hozzá pirított hagymát, pirított gombát, tepertőt vagy tejfölt. Van, aki azonban úgy készíti, hogy leszűri a megfőtt krumplit (nem önti ki a vizet, amiben főtt), hozzáadja a lisztet, majd a vizet. Így tudja korrigálni, hogy a lehető legjobb legyen a massza állaga. Egyszer érdemes mind a kétféle módon elkészíteni, és nem érdemes kihagyni a szeptember 8. és 9. között levő Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivált. A hagyományos zalai ételen kívül kiváló borokkal, népi játszótérrel és koncertekkel várják az érdeklődőket. A bátrabbak akár be is nevezhetnek a versenyre.

#dödölle spárgával és mentás tejföllel. Így is jó!

A post shared by Kósa Gabriella (@rakottkert) on

„Hadi rántotta”

Harula, lepcsánka, tócsni, bandurák, bere, beré, berét, berhe, bodag, bramborák, cicedli, cicege, enge-menge, görhöny, huláble, kremzli, krumplibaba, krumplimálé, krumpliprósza, lapcsánka, lapotya, lapotyka, lapsi, lepkepotyi, mackó, macok, matutka, nyist, pacsni, pacsa, placki, ragujla, recsege, röstiburgonya, rösztike, taccs, tócsi, toksa – ez mind-mind egy étel, bár ahány neve van, legalább annyiféleképpen készítik el. Csak a találékonyságunk szabhat határt a variációknak. A tócsni tájegységenként, családonként változik, ezért nézzük meg az alapreceptet.

Hozzávalók:

  • fél kg burgonya
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 3 evőkanál finomliszt
  • 1 evőkanál sertészsír
  • só, bors (ízlés szerint)

Elkészítés:

Megmossuk, pucoljuk a krumplit, és lereszeljük. Egy kis serpenyőben az apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát megpirítjuk, majd hozzáadjuk a krumplihoz. A lisztet, sót, borsot se feledjük el! Bekapcsoljuk a sütőnket, előveszünk egy tepsit, amit kizsírozunk, és beletesszük a krumplis masszát. A tetejét egy kis olajjal vagy olvasztott zsírral meglocsoljuk. Fóliával letakarjuk, kb. 30-40 percig 200 fokon sütjük. Ha azt szeretnék, hogy a teteje megpiruljon, akkor levesszük a fóliát a tetejéről, és kb. 15-20 percig sütjük. Kínálhatunk mellé tespiben sült húsokat, pörköltet és mindenféle mártást is.

Fotó: iStock.com/gkrphoto

Fotó: iStock.com/gkrphoto

Sztrapacska

A sztrapacska alapvetően egy szlovák étel, azonban már-már nálunk is honosnak számít. A Nyírségben például csírásgaluska néven is ismerik, de használatos még a nyögő, nyögvenyelő kifejezés is. Itthon sokan összekeverik a juhtúrós galuskával, amelyben a káposzta helyett juhtúrót és a hús helyett többnyire sült szalonnát tesznek a tésztára. Lássuk, hogyan készül!

Hozzávalók:

  • 1 kg krumpli
  • 45 dkg liszt
  • 25 dkg juhtúró
  • 4 dl tejföl
  • 25 dkg füstölt szalonna
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 2 tojás
  • só, bors, kapor (ízlés szerint)

Megtisztítjuk a burgonyát, és a lehető legapróbbra reszeljük, eközben a krumpli levet enged (ezt tartsuk meg). Jöhet a liszt, a tojás és a fokhagyma. Ebből készítjük a jó kis tésztánkat, amit a forrásban levő vízbe evőkanállal beleszaggatunk. Ha feljött a víz felszínére, akkor szalonnazsírral kikent edénybe tesszük. Ezután jöhet a juhtúró, a tejföl s végül a kapor vagy petrezselyem, és természetesen az apróra kockázott pirított szalonna.

Fotó: iStock.com/eskymaks

Fotó: iStock.com/eskymaks

A Vértes tüzes lehelete

Mi, magyarok (főleg a férfiak) szeretjük a csípőset, ezért biztosan nem fogunk csalódni, hogyha megkóstoljuk a csíkvarsai bivalyerős csípős szalámit. Amelyik legény kiállja ezt a próbát, nemcsak a hölgyek szívét dobogtatja meg, hanem hozzájárulhat a kipusztulóban lévő mocsári-lápi növények, állatok élőhelyének fenntartásához is. Ez a szalámi a Csíkvarsai-réten legeltetett szürke szarvasmarhából készül, mely fajta már a honfoglalás idején is nálunk legelészett.