Csillagok

Nem volt olyan kihívás, ami megállíthatta volna, egyet leszámítva – Amelia Earhart rejtélye

1937. július másodikán hallottunk utoljára Amelia Earhartról. Elromlott a rádió, mielőtt elmondhatta volna, éppen mi történik vele, azóta csend van. Csak a találgatások maradtak, egy rejtély, aminek talán nemrég megtalálták a megoldását.

Még 1917-et írtunk, amikor a frissen végzett középiskolás Amelia a kanadai Vöröskereszt katonai kórházában kezdett dolgozni. Sok pilótán segített, s valahogy ekkor kezdődött élete végéig tartó vonzódása a repülés irányába. 1920-ban már utasként vehetett részt élete első repülőútján, és valahol itt el is dőlt a sorsa. Szülei tiltakozása ellenére Amelia elkezdett repülni tanulni, és végül pilótaigazolványt is szerzett. Addig vezetett teherautót, amíg meg nem kereste saját repülője árát. Innentől kezdve angoltanárként, majd szociális munkásként dolgozott, és minden szabadidejét a levegőben töltötte.

Jönnek a rekordok

Hetekkel az első repülő megvásárlását követően Amelia már magassági rekordot állított 4300 méteren. Ahhoz azonban, hogy világhírű legyen, két embernek kellett találkoznia: Amy Phipps Guest örökösnőnek, aki eltökélte, hogy egy nőnek is át kell repülnie az Atlanti-óceánt, és George Palmernek, aki erre a célra Ameliát ajánlotta. Bár csak utasként, de 1928-ban Amelia volt az első nő, aki elromlott rádióval ugyan, de 20 óra alatt megtette a távot. Amelia frissen jött népszerűségét okosan arra használta, hogy megértesse az emberekkel: egy nő is képes repülni. Szervezetet hozott létre, ami segítette a nők pilótává válását. Két évvel az óceán átutazása után 291 km/h-val repült, ismét rekordot döntve, majd rá egy évre már 5624 méteren írta be magát a nagykönyvekbe.

Egyedül az óceán felett

Mivel sokan bántották azért, mert csak utasként repült át az óceán felett, Amelia elhatározta, hogy megcsinálja egyedül. 1932-ben indult el, és 15 viszontagságos, problémákkal, viharokkal teli óra után sikeresen landolt Írországban. Az út meghozta számára a világhírnevet, amit tovább növelt The Fun of It című könyvével. Még ugyanabban az évben átrepült egész Amerika felett, s 19 órás idejével ismét rekordot döntött. 1933-ban megismételte a mutatványt, még két órával rövidítve az időn. Két évre rá ő volt az első női pilóta, aki egyedül megtette az utat Hawaiiból Kaliforniába, utána meg Los Angelesből Mexikóvárosba. Nem volt olyan kihívás, ami megállíthatta volna.

Az utolsó út 

Amelia új repülőgépet kapott, és ez a Lockheed Electra volt vele eltűnésekor is. Az utolsó nagy útjára indult, a hosszabb útvonalon, és azt tervezte, ha ez sikerült, utána felhagy a hosszútávrepüléssel. Fred Noonan navigátorral 1937. június 1-jén indult el Miamiból, ahonnan Brazíliába és Szenegálba repültek. Afrikából Indiába értek, és elindultak Indonéziába. Június végén érkeztek meg Új-Guineába, és Lae-ből indultak el a Csendes-óceán közepén fekvő Howland-szigetek irányába, de soha nem értek oda.

3500 kilométer

Ennyit kellett volna repülniük, ám útközben, július 2-án Amelia rádión időjárás-jelentést kért, majd miután a sziget körül vihar volt, ment még néhány kört. Az utolsó üzenetben alacsony üzemanyagszintről jöttek hírek, aztán semmi. Hiába kereste a gépet az Amerikai Haditengerészet, 66 repülő, 9 hajó, sehol sem találtak semmit. Július 18-án feladták, és 1937-ben az utolsó keresés is megszűnt. 1939-ben Ameliát hivatalosan halottnak nyilvánították.

Hol vannak?

Persze számos elmélet született: sokak szerint a gép a vízbe zuhant, de ennek ellentmond, hogy sem olajfoltot, sem roncsot nem találtak sehol sem. Mások szerint Amelia és Fred elérték a lakatlan Nikumaroro szigetet, ahol éhen haltak. Találtak ott ugyan egy női csontvázat, de arról kiderült, hogy nem Ameliáé. Már akkor jelentkeztek japán szemtanúk, akik váltig állították, hogy Amelia az ő fogságukba esett, de bizonyítani nem tudták állításukat. Csak most, miután egy korábbi FBI-ügynök, Shawn Henry közölt egy fényképet feltételezhetően az élő Ameliáról, Fredről és a gép egy darabjáról japánok között, vették elő újra a szemtanúk véleményét. Az új, minden eddiginél valószínűbb elmélet szerint a bátor pilótanő és társa Saipan szigetén hadifogságba estek, és egy táborban haltak meg.