Méz
A méz különleges előállítási körülményeinek és kémiai összetételének köszönhető, hogy korlátlan ideig fogyasztható. Igaz, az aroma és az illóanyag hamar elillan, ezért érdemes frissen, egy éven belül elfogyasztani, de még a mintegy háromezer éve (!) élt Tutanhamon fáraó sírjában talált méznek sincsen semmi baja.
Fotó:StockSnap.io/Chinh Le Duc
Só
A só, kémiai nevén nátrium-klorid tulajdonképpen kőzet. Ahogy például a grániton sem telepszik meg a penész, így a són sem fog. Amíg az emberek nem ismerték a hűtőt, komoly szerepet játszott a tartósításban.
Ecet
Talán a legismertebb példa az ecet, ami akkor sem jár le, ha az üvegen szerepel szavatossági idő. Magas savtartalma akadályozza meg a romlást okozó baktériumok fejlődését, emiatt tartósítószerként is használják.
Alkohol
Különösen a magas alkoholtartalmú italokra igaz, hogy minél tovább várunk a felbontással, annál jobb minőségű és értékesebb lesz. Az évjárat tehát nem a lejárattal, hanem a minőséggel függ össze – ha „jó” évben készítették az italt, annál jobb az évjárata.
Száraztészta
Ennek a csomagolásán is szerepel szavatossági idő, de nem kell foglalkoznunk vele egészen addig, amíg nem bontjuk fel. Mivel a nedvességtartalmat kivonták belőle, a légmentesen záródó csomagolás megvédi a romlástól.
A minőségmegőrzési idő nem feltétlenül jelenti azt, hogy utána már tilos elfogyasztani, mindenképpen tegyünk egy próbát. Azonban a gyógyszerek ezalól kivételek!