Egészség

A memóriazavar és az időskori demencia ellenszere

Már előre rettegünk attól az időszaktól, amikor a szellemi hanyatlás beköszönt, pedig nem törvényszerű sem a memóriazavar, sem pedig az elbutulás. Agyunk képes a megújulásra, hatékonyabban, mint gondolnánk!

Sokáig tartotta magát az a teória, miszerint az agy egy bizonyos kor után már képtelen új idegsejteket létrehozni, és emiatt folyamatosan pusztul, ám mára kiderült, egyes agyterületek igenis képesek új kapcsolatokat kialakítani, így egészen új képességeket tanulhatunk meg, és memóriánk is javulhat annak ellenére, hogy esetleg idősek vagyunk már.

Fotó: iStock.com/KatarzynaBialasiewicz

Fotó: iStock.com/KatarzynaBialasiewicz

Éljen a neurogenezis!

Sandrine Thuret idegtudós nemrég arról beszélt, mennyire új ez az egész terület még a kutatók számára is. A legtöbb orvos úgy jött ki az egyetemről, hogy ott azt tanulta, a felnőttek már képtelenek új idegsejtek létrehozására a hippokampusz nevű agyterületen, azaz nem képesek a neurogenezisre. A hippokampusz, az agyvelő közepén található  terület a felelős a tanulásért, a memóriáért, de részben a hangulatunkért és az érzelmeinkért is. A becslések szerint csak ezen a területen naponta 700 új idegsejt termelődik. Ez azt jelenti, hogy mire elérjük az ötvenéves kort, a velünk született idegsejtek teljesen kicserélődnek. Ha ezek az idegsejtek nem termelődnének ilyen iramban, nagyon rosszul működne a memóriánk, nem tudnánk időpontokat kapcsolni eseményekhez, vagy nem tudnánk megkülönböztetni nagyon hasonló emlékeket, rossz lenne a térlátásunk, és még sorolhatnánk.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság felmérése szerint 2015-ben a demenciával élő emberek száma a világon 46,8 millió lehetett. A Társaság prognózisa szerint a betegek száma 2030-ra globálisan elérheti a 74,7 milliót, 2050-re pedig a 131,5 milliót is. A demencia becslések szerint 150-200 ezer embert érint ma Magyarországon, de számuk exponenciálisan növekedni fog, követve a nemzetközi trendeket.

Az idegsejtek és a depresszió

A neurogenezis érdekes módon a hangulatunkra is befolyással bír. Olyannyira, hogy az antidepresszánsok hatására fokozódik az új idegsejtek képződése, ám ha a neurogenezist kísérletileg leállítják, akkor az antidepresszáns is kevésbé hatékonyan csökkenti a depresszió tüneteit. Egyes rákbetegek például azután is lehangoltak maradtak, hogy közölték velük: meg tudják gyógyítani őket. A rákos sejteket pusztító kezelések ugyanis hatással voltak a neurogenezisre,  kevesebb új idegsejt termelődött, és emiatt romlott a hangulatuk. Összefoglalva: minél több idegsejt termelődik a hippokampuszunkban, annál jobban érezzük magunkat.

Fotó: iStock.com/shironosov

Fotó: iStock.com/shironosov

Irányíthatjuk-e a saját agyunk működését?

Miután kiderült a tudósok számára, mennyire fontos az időskori hanyatlás és a depresszió megelőzésében a neurogenezis, azt kezdték el kutatni, képesek-e befolyásolni a folyamatot. Kiderült, hogy a tanulás, a szex, a futás fokozza az új idegsejtek képződését, miközben a stressz, a túl kevés alvás csökkenti. Ahogy idősödünk, a neurogenezis sebessége folyamatosan csökken, de ez nem jelenti azt, hogy meg is áll, vagy hogy ne lehetne felgyorsítani. A környezeti hatások is nagyon fontosak, ha tevékeny életmódot élünk, rendszeresen sportolunk, azzal szó szerint karban tartjuk az agyunkat is. A 20–30%-os kalóriacsökkentéssel járó diéta, a rezervatrol, a kurkumin, az áfonya, a flavonoidok, a cink, a folsav, az ómega-3 zsírsavak mind olyan anyagok, amik fokozzák az új idegsejtek képződését. A magas telített zsír- és alkoholfogyasztás viszont rossz hatással van az agyunkra, ahogy az is, ha nem rágunk eleget. A kutatások során az is kiderült, hogy a neurogenezist segítő életmód a kedvünkre is ugyanolyan serkentő hatással van. Ha tehát megőriznénk kiváló memóriánkat, jó hangulatunkat, akkor tartsuk be a neurogenezis-diétát!