Mindenki testén találhatók anyajegyek – kinek több, kinek kevesebb barna vagy fekete színű pöttye van. Ezek az anyajegyek szerencsére általában jóindulatúak. Az anyajegyek jellemzően ott alakulnak ki, ahol nagy mennyiségben gyűlnek össze többek között a bőr színét is adó pigmentsejtek. Egyes anyajegyek már a születésünkkor felfedezhetők a testünkön, míg a többi csak később alakul ki. A kialakulásuk nemcsak örökletes lehet, a bőrt ért UV-sugárzás mennyiségének is szerepe van benne. De a terhesség alatti hormonális változások hatására is megjelenhetnek a bőrünkön anyajegyek. A szakemberek szerint a várandós nők különösen veszélyeztetettek abban, hogy a jóindulatú anyajegyek rosszindulatúvá váljanak, ezért náluk különösen fontos a rendszeres ellenőrzés. De nemcsak a terhes nőknek, mindenkinek érdemes megnézetnie bőrgyógyász szakorvossal – különösen, ha újak jelennek meg, vagy a meglévők színe, alakja megváltozik. A statisztika szerint különösen veszélyeztetettek azok az emberek, akiknek nagyon sok anyajegy borítja a testüket, illetve a szabálytalan alakú anyajegyek is aggodalomra adhatnak okot. Emellett az is fontos tényező, ha a családban korábban előfordult már a betegség.
Fotó: iStock.com/Manuel-F-O
A melanómáról bővebben
A melanóma vagy melanoma malignum a bőr pigmenttermelő sejtjeiből (melanocyta) kiinduló rosszindulatú daganat. Ahogyan korábban írtuk, kialakulhat már meglévő anyajegyből különösen akkor, ha az állandó károsító ingernek van kitéve (például erős UV-sugárzás), de megjelenhet anyajegymentes bőrfelületen is – a wikipédia szerint. Elsősorban a középkorúak betegsége, a melanómával diagnosztizáltak átlagéletkora 40–45 év. Klinikailag több formáját különböztetjük meg, amelyek mind megjelenésben, mind a prognózist tekintve eltérnek egymástól. Mivel látható helyen helyezkedik el, rendszeres önvizsgálattal és bőrgyógyászati szűrésekkel idejekorán felismerhető.
Anyajegyek otthoni önvizsgálatánál az úgynevezett „ABCDE” szabályt kell szem előtt tartani.
A: aszimmetria, vagyis hogy mennyire szabálytalan az alakja az adott elváltozásnak, van-e benne göb
B: border, azaz határ: élesen elkülönül-e az elváltozás az ép környezetétől, vagy elmosódott a határ
C: colour, szín: a melanómákra jellemző, hogy nem homogén színezetűek, hanem különböző színárnyalatokat mutatnak
D: diamater, átmérő: a 6 mm-nél nagyobb anyajegyekből nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma, így az elváltozás kiterjedése fontos
E: enlarging vagy növekvő: növekszik-e az elváltozás mérete
Fotó: iStock.com/dnberty
Vizsgálat és szűrés
A bőrgyógyászati vizsgálat során az orvos dermatoszkóppal vizsgálja meg a gyanús anyajegyeket. Ez valójában egy nagyító, amely tízszeresen nagyít, ami segítségével a legapróbb részleteket is szemügyre lehet venni és könnyebben meg lehet ítélni az elváltozás jellegét. A melanómák pontos stádiummeghatározásához szövettani valamint egyéb műszeres vizsgálatokra van szükség. A szövettani vizsgálat a kimetszett bőrdarabból történik, amelynek során a patológus állapítja meg a primer daganat kiterjedését, vagyis azt, hogy milyen mélyen penetrálta a bőr szöveteit.