Egészség

Napszúrás és hőguta: mi a különbség, és hogyan előzhetjük meg?

Egyre melegebbek a nyarak, a tűző nap pedig akkor is általános gyengeséget okozhat, ha csak pár órára mentünk ki a szabadba. Hogyan különböztessük meg egymástól a rosszulléteket, és ami fő: hogyan előzhetjük meg őket?

Ahhoz, hogy „megszúrjon a nap”, nem kell sok, csupán fedetlen fővel kell eltöltenünk néhány órát a napon. Ilyenkor a fejünk túlmelegszik, az agyhártya túlingerelt állapotba kerül, szédülni kezdünk, hányingerünk lesz, fejfájás, gyengeség vagy remegés tör ránk. Arcunk kivörösödhet, akár bőrünk is megéghet. A napszúrás akár ájuláshoz is vezethet, ezért nagyon fontos, hogy megelőzzük ezt az állapotot, vagy ha mást látunk összeesni, hívjunk mentőt, és a beteget vigyük hűvös, árnyékos szobába. Fektessük le, kanalanként itassunk vele folyadékot, borogassuk a homlokát, ha jólesik, és a következő egy-két nap teljen ágynyugalomban. Ne töltsünk túl sok időt a tűző napon, vagy ha nem tudjuk ezt elkerülni, viseljünk szellős kalapot, sapkát! Igyunk bőségesen vizet, kerüljük a koffeintartalmú italokat, a megerőltető testmozgást! A gyerekeket minden esetben védjük naptejjel és szellős, tarkót is takaró sapkával, és hiszti ide vagy oda, limitáljuk a napon töltött időt, akkor is, ha strandon vagyunk! Ha gyermek kapott napszúrást, mindenképpen mutassuk meg orvosnak!

Fotó: iStock.com/ AntonioGuillem

Fotó: iStock.com/AntonioGuillem

Hőguta vagy hősokk 

A két megnevezés ugyanazt az állapotot jelenti, és meg kell különböztetnünk a napszúrástól. Ha a szervezetet nem hűtjük le időben, akkor akár anélkül is rosszul lehetünk, hogy a fejünkre tűzne a nap. A forró, párás levegőben sokszor az izzadás is kevés, a testben hőfelesleg keletkezik. Megemelkedhet a testhőmérséklet, fejfájás, rosszullét, szívritmuszavar léphet fel, a járás tántorgó lehet, az arc sápadt, vagy épp vörös, a bőr forró és száraz, a pulzus szapora, nem ritka az ájulás sem. A beteget vigyük orvoshoz, vagy hívjunk mentőt, és ne felejtsük el a kötelező lábadozást hűvös szobában, felügyelet mellett. Felnőttként annyit tehetünk, hogy minimalizáljuk a napon vagy a szabadban töltött időt kánikula idején, vagy ha be kell mennünk ügyeket intézni, mindig közbeiktatunk legalább egy légkondicionált állomást, ahol lehűlhetünk. Öltözzünk szellősen, és ne féljünk hűteni magunkat borogatással, hideg vizes palackkal, ventillátorral! Ne sportoljunk, vagy erőltessük meg magunkat forróság idején, hagyjuk a testünket pihenni! Ha gyereknél észleljük a hőguta tüneteit, hívjunk orvost, addig pedig ahogy lehet, hűtsük a kis testét.

Fotó: iStock.com/Halfpoint

Fotó: iStock.com/Halfpoint

Tippek a megelőzéshez

Mindenképpen kerüljük a koffeintartalmú és alkoholos italokat, és szénsavas üdítőitalok helyett igyunk sok – legalább 2-3 liter – ásványvizet! Soha ne induljunk el úgy otthonról, hogy nincs nálunk elegendő víz, lehetőleg hűtőtáskában! Ne végezzünk intenzív edzéseket, ne kánikula idejére időzítsük a fogyókúra kemény napjait, a léböjtkúrát vagy a spinningedzést! Együnk sokszor keveset, könnyű, tápláló ételeket, leveseket, kerüljük a zsíros, nehezen emészthető fogásokat! A lakást tartsuk hűvösen, süssünk-főzzünk nyári konyhában, árnyékoljunk, kapcsoljuk be a ventillátort! Hűtsük magunkat gyakori zuhanyzással, borogatással, vagy akár olyan sapkákkal, mellényekkel, amik speciális összetételüknél fogva több órán át képesek hűvösen tartani testünket. Az izzadás során elvesztett ásványi anyagokat és sókat pótoljuk napközben, igyunk ásványvizet, teát egy csipet sóval, együnk sok levest, mert csupán az ásványi anyagok hiányától is rosszul lehetünk! A legmelegebb órákat töltsük a hűvös lakásban a gyerekekkel együtt!