Siker

A sikeres osztálytalálkozó titkai

A középiskolai évek sokunk életében nagyon meghatározó volt és évekkel később is jó érzés egy osztálytalálkozó keretében találkoznunk. Munka, család és egyéb elfoglaltságok mellett, azonban nem olyan egyszerű a megszervezése és a legfőbb kérdés: kinek a feladata megszervezni?

Vannak osztályok, ahol mindig más csapat szervezi meg, éppen azok, akiknek jobban belefér az idejükbe. Máshol állandó a szervezői gárda, ami általában két-három embert jelent, sőt olyan is előfordul, hogy valaki egy kézben tartja a szálakat.

Időpont

Az első és legfontosabb az időpont meghatározása. Javasolt egy évvel a dátum előtt meghirdetni, hogy mindenki el tudjon jönni, aki szeretne. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy lehetőleg egy szombati napot válasszunk, ami nem esik egybe semmilyen ünneppel. Például húsvét vagy pünkösd.

Meghívó

Ma már a legegyszerűbb az interneten keresztül létrehozni erre egy zárt csoportot, ahova mindenkit meg tudunk hívni. Az osztálytalálkozó sikere abban (is) rejlik, hogy időközönként ezen a felületen osszunk meg egy régi fényképet vagy egy olyan dalt, ami mindenkinek az eszébe juttatja az együtt eltöltött éveket. Mindez, azért fontos, hogy fenntartsuk az érdeklődését. A tanároknak még mindig az a legjobb, ha postai úton vagy az iskolán keresztül juttatjuk el a meghívókat.

Fotó:Freepik/javi_indy

Fotó:Freepik/javi_indy

Helyszín

Nem egyszerű jó helyszínt találni, mert több akadályba is ütközhetünk. A legtöbb étterem komoly összegeket kér el előre, ami nem biztos, hogy megvalósítható és nem is várható el mindenkitől, hogy nagy összegket költsön el azon az estén. Szerencsére, még mindig vannak olyan helyek, ahol megelégednek azzal, ha azt mondjuk: italt mindenki fog fogyasztani, vacsorázni is többen fognak, de pontos létszámot ezzel kapcsolatban nem tudunk és nem is szeretnénk mondani.

Osztálytársaink félelme

Ahogy telnek-múlnak az évek egyre több emberben alakulnak ki vélt vagy valós félelmek. Még nincs gyerekem, elváltam, sörhasam van, meghíztam, nincs egy normális ruhám, szegény vagyok, gazdag vagyok, ráncos lettem, nincs munkám, még mindig nem mentem férjhez, új vallásom van, vidékre költöztem, külföldön vagyok, ott lesz Béla is (nem akarok vele beszélni), meg egyébként is minek menjek el…

Ismerős kifogások? Ha Bélával a középiskolában sem beszéltünk, akkor most sem kell. Hogy éppen hol tartunk az életben és kinek mi a siker, avagy a sikertelenség, arról nem egy osztálytalálkozón születik” ítélet”. Szuper éveket töltöttünk együtt és néha jólesik találkozni egy kis nosztalgiázásra, nevetésre, ölelésre, jó szóra. Tegyük félre a bennünk kialakult szorongást, kisebbségi érzést, de a nagyképűséget is! Szervezzük meg vagy ha hívnak menjünk el, jó lesz!