Gyűlnek körülöttünk a kapszulahegyek, melyek természetesen alumíniumból készülnek, mi másból? Ezzel csak az a baj, hogy az alumínium előállítása extrém módon megterheli a környezetet.
Kapszulatörténelem
Eric Favre, a világ egyik vezető élelmiszeripari vállalatának alkalmazottja 1976-ban jegyeztette be a szabadalmat, ami egészen 2012-ig maradt a tulajdonukban. A szabadalom lejártának napjától kezdve boldog-boldogtalan kapszulákat gyárt, hiszen elképesztően népszerű a fogyasztók körében, akkora a piaca, hogy szinte lehetetlen kiszolgálni a vásárlók igényeit. Nagy előnye, hogy alkalmanként csupán egy adag kávét főzünk vele, így biztosan nem fogunk pazarolni, mint amikor a hagyományos gépben lefőzünk nyolc adagot egyszerre, s a felét kiöntjük, hiszen már nem friss. De bármennyire okos, kompakt, tiszta és pedáns szerkezet is a kapszulás kávéfőző, a palackos víz mellett a környezetvédők egyik legnagyobb ellensége.
Mennyi az annyi?
Aki nem szereti feleslegesen szórni a pénzét, annak érdemes utánajárni, mennyibe is kerül egy kiló kávé, ha kapszulánként van kiadagolva. Nagy általánosságban elmondható, hogy kétszer, de akár háromszor több pénzt is fizethetünk adagonként az alumínium- és/vagy műanyag kupakocskáért cserébe. Persze ma már 3-4 ezer forintért vásárolhatunk „okoskapszulákat” is, melyek utántölthetők, így azonban a zacctól és a mosogatástól nem szabadulunk meg. Erwin Meier svájci mérnök pedig már rozsdamentes acélból is készít k-cupokat, melyek ára ugyan picit borsos, ám garantáltan egy életen át használhatjuk őket. Sőt, egyes gyártók ma már azt ígérik, hogy termékeik képesek lebomlani, mások pedig azt, hogy használat után a kapszulák komposztálhatók. Érdemes utánajárni ezeknek, s akit komolyabban érdekel a környezetvédelem és az újrahasznosítás, de nem szeretné szemétre vetni a drágán megvásárolt kávéfőzőjét, annak ajánljuk figyelmébe: az egyik legnagyobb gyártó, akié anno a szabadalom is volt, ma már a világ rengeteg pontján térítésmentesen visszaveszi a használt kapszulákat, s ígérete szerint a zaccot komposztálják, a műanyagot pedig újrahasznosítják.
Fotó: iStock.com/MassimilianoDoria
Hamburgban döntött az önkormányzat
Mindezek ellenére a hamburgi helyhatóság kitiltotta a kapszulás kávékat a közintézményekből, hiszen a rengeteg eldobott kapszula mérhetetlen mennyiségű szemetet termel, s így próbálják szemléletváltásra ösztönözni a helyi lakosokat. Természetesen nem szólhatnak bele, ki milyen kávéfőzőt vásárol és milyen mértékben óvja a környezetet, ám vitathatatlanul fontos döntést hoztak, mellyel felhívják a közvélemény figyelmét egy komoly problémára. Persze érvelhetünk mindezek ellen azzal is akár, hogy a kapszulák mérete és súlya elenyésző az emberiség által megtermelt szemét mennyiségében, ám ettől még tény marad, hogy mindenképpen hozzájárulnak a hulladékhegy méretéhez, még ha csupán cseppek is ők egy hatalmas, végeláthatatlan tengerben. Egyes (óvatos) becslések szerint 2012-ig 28 milliárd kapszulát használtunk el. Ez a szám felfoghatatlanul sok.
Re-kapszula: ékszert mindenből
Természetesen az ember rendkívül találékony, pláne a nők, akik szinte bármiből (szó szerint) képesek ékszert varázsolni maguknak, nincs ez másképp a kapszulák esetében sem. Rachel Rodwell ausztrál divattervező különleges kiegészítőket és kelméket készít kapszulákból, Dolka Eszter magyar tervező pedig csodás ékszereket készít belőle.
De mindezeken kívül rengeteg mindent készíthetük még belőlük, inspirálódjunk!
https://www.instagram.com/p/BPxvR5uBOS2/
https://www.instagram.com/p/BQhoC8MFb7E/
https://www.instagram.com/p/BJk3yCBBsHP/
https://www.instagram.com/p/BSgJiwuhdUG/
https://www.instagram.com/p/BTUVPjGFlVi/
https://www.instagram.com/p/BGkIZGRg_Bv/
